KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mamma Mia! Sose hagyjuk ABBA

Fekete Tamás

Mamma Mia! Here We Go Again! – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Ol Parker. Kép: Robert Yeoman. Zene: ABBA. Szereplők: Meryl Streep / Lily James (Donna), Amanda Seyfried (Sophie), Pierce Brosnan (Sam), Colin Firth (Harry), Andy Garcia (Fernando). Gyártó: Universal / Legendary Entertainment. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 114 perc.

 

Az alcím (az eredetiben a Mamma Mia című dalból származó „Újra itt vagyunk”) teljes pontossággal lefedi a tartalmat: szinte minden teljesen ugyanaz, csak mintha az ABBA-estre összesereglett színészek a wurlitzerből már csak a Greatest Hits 2.-ről választhattak volna számokat, minek következtében a felvezető-összekötő jelenetek is kissé kényszeredettebbek és erőltetebbek lettek – ami nem is csoda, tekintve, hogy ezúttal nem állt rendelkezésre olyan bejáratott, működőképes és sikeres forrás, mint az előző film esetében az 1999-ben bemutatott színpadi mű.

Teljesen érthető, hogy a Universal a 2008-as, több mint 600 millió dolláros bevételt hozó moziadaptáció után nem akarta magukra hagyni a rajongókat, bár a második részre éppen 10 évet kellett várni. A kérdés az volt, hogy mihez tudnak kezdeni, ha nem csupán a kész alapanyag hiányzik, de a felhasználható dalok mennyisége is erősen megcsappant. A formulán, a karaktereken, de még a paradicsomi helyszínen is felesleges lett volna bármit változtatni, az viszont már sokkal inkább csalódást keltő, hogy milyen izgalommentes és fantáziátlan a dramaturgia, amely összekapcsolja ezeket a hol már felhasznált, hol jogosan mellőzöttnek hangzó ABBA-számokat. A színházi darabot szerző Catherine Johnson így inkább még egyszer, flashback-formában is elmeséli hősnőnk, Sophie fogantatásának kissé kacifántos történetét, miközben a történet középpontjába az anya-lány viszonyt állítja, ráadásul a kettős idősík miatt többfajta megközelítést is felvetve. Ám hiába szeretne valami tartalmasabbat mondani – miközben úgy tűnik, még olyan problémák is foglalkoztatnák, mint a hűtlenség, vagy akár a karrier lehetősége - , a film megelégszik azzal, hogy épp csak annyira legyen mély és gondolatébresztő, ahogy azt bármelyik közismert sláger is tenné.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13782