KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Nemek harca

Pápai Zsolt

Battle of Sexes – amerikai, 2017. Rendezte: Jonathan Dayton, Valerie Faris. Szereplők: Emma Stone, Steve Carell, Andrea Riseborough. Forgalmazó: Universal. 121 perc.

 

A sportfilm műfajában a cselekmény gyakran a végső párbaj felé halad, akár a westernben, ezért a film csak akkor működik, ha az ellenfelek egyaránt izgalmasak, illetve a harc tétje kellően magas. A Nemek harca a felszínen pompás darab, dramaturgiailag jól összerakott, a magánéleti és a civilszférabeli konfliktusokat (mint az Hollywoodban kötelező) rutinosan egybesodró, ráadásul mívesen kivitelezett és még sztárokkal is ellátott sportfilm, a leglényegét képező feszültségkeltés azonban akadozik benne.

A megtörtént eseményeket feldolgozó cselekmény a hetvenes évek elején játszódik, középpontjában minden idők egyik legjelentősebb teniszezőnője, a harminckilenc Grand Slam-trófeát gyűjtő (tizenkettőt egyéniben, a többit párosban szerző), amerikai Billie Jean King áll, aki nem csak a játékával, de a nemi egyenjogúság melletti harcos elkötelezettségével is beírta a nevét a történelemkönyvekbe. Annak érdekében, hogy a nőknek ugyanolyan jogaik (például hasonló díjazásuk) és megbecsültségük legyen a teniszben, mint a férfiaknak, 1973-ban, huszonkilenc évesen kiállt egy meccsre a háromszoros Grand Slam-nyertes, akkor ötvenöt éves, hímsovén Bobby Riggs ellen. A mérkőzés „a nemek csatájaként” („Tennis Battle of Sexes”) vonult be a sportlexikonokba.

Jonathan Dayton és Valerie Faris rendezők mindent megtesznek, hogy méltó mozgóképes emlékművet állítsanak a nevezetes ütközetnek, munkájuk mégis ellentmondásos érzéseket kelt. A színészek remekelnek, és jó nézni a kortársfilmes formanyelvi megoldásokat a szépen rekonstruált hetvenes évekbeli miliőkben, a kiöregedett wimbledoni férfibajnok és a fiatal női fenomén összecsapása azonban egész egyszerűen nem érdekes annyira, hogy elvigye a filmet. Nem csak azért, mert Bobby Riggs közönséges pojáca (akinek a legyőzése ezért nem is tűnik akkora feladatnak), hanem azért is, mert egy efféle derbi manapság jó esetben is csak színesszagos gálaesemény, ezért nehezebben érthető, hogy negyvenöt évvel ezelőtt mennyi minden múlt a híres mérkőzésen. Ami a sportlexikonok aranyoldalain található, nem feltétlenül kívánkozik mindig filmre.

Extrák: Billie Jean King emlékezik; archív filmrészlet; fotógaléria; kisfilm a 73-as „Battle of Sexes”-ről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13726