KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Tékasztorik

Barkóczi Janka

Tékasztorik – magyar, 2017. Rendezte: Marton Csaba és Czupi Kála. Írta: Bihari Viktória. Kép: Gráf Péter. Szereplők: Bihari Viktória (Viku), Csuja Imre (Fater), Görbe Nóra (Muter), Elek Ferenc (eri), Csizmadia Gergely (Norbi). Gyártó: Drastique Pictures / ZLS Productions. 100 perc.

 

KisViku, azaz Bihari Viktória Goldenblog-díjas blogja, a Tékasztorik, nagy valószínűséggel a 2010-es évek egyik legszórakoztatóbb hazai online performansza. Az utóbbi időben stand-upos karriert is befutó szerző keresetlen eredetiséggel megírt bejegyzései nem kevesebb, mint öt éven keresztül tudósították a nagyközönséget egy enyhén túlsúlyos, ám erősen fejlett kritikai érzékkel és nagy adag szarkazmussal megáldott videótékás lány hétköznapjairól. Mivel a videó és dvd kölcsönzés gyaníthatóan nem tartozik a jövő sikerágazatai közé, a blog alapján, jórészt közösségi finanszírozásból leforgatott Tékasztorik az utolsó-utáni-utáni pillanatban kapja el egy letűnt világ hangulatát.

„Az emberek két dolgot biztosan nem tudnak. Véleményt alkotni önállóan és döntést hozni önállóan. Bejönnek a tékába, ténferegnek, engem nyúznak, mert tanácstalanok, hogy mit nézzenek, nem tudnak választani, befolyásolhatóak, stb...és ugyanezek az emberek mennek szavazni, ez benne a rémisztő!” – jegyzi meg Viku mintegy mellékesen az egyik posztban. Bár ő maga elég határozott, a szerelmi élete így is viszonylag problémás. Negyven felé havonta egyszer azért kisminkeli magát, ukrán topmodellek képével teszteli a netes társkeresőket és a szülinapjára mindössze egy szolid vibrátort kér. Főműsoridőben sztalónés rambókat árul és random akciókat tart a kültelki boltban, miközben nulla huszonnégyben lesi álmai lovagját. A középsúlyosan alkoholista Fater, a lestrapált Muter, a papa autóműhelyében tébláboló fényező Csabika mindeközben kilépnek a legendájukat tápláló virtuális térből és jobb-rosszabb poénokkal támadják a közönséget. Rég készült ennyire őszinte és vidám trashfilm idehaza, pláne olyan, amiben minden bizonnyal benne van egy nívós sitcom sorozat lehetősége.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/03 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13134