KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A messzi észak

Parádi Orsolya

Tout en haut du monde – francia-dán, 2015. Rendezte: Rémi Chaye. Írta: Claire Paoletti, Patricia Valeix és Fabrice de Costil. Zene: Jonathan Morali. Gyártó: Maybe Movies / Sacrebeleu Productions / France 3. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Szinkronizált. 81 perc.

 

Az elsőfilmes francia rendező, Rémi Chayé nevét korábban olyan animációs produkciók stáblistáján láthattuk, mint az Oscar-jelölt Kells titka, vagy A festmény. Első önálló filmje dacol a napjainkban divatos hiperrealista stílussal, melyben minden kis szőrszál külön életet él a főhős buksi fején. Ehelyett elnagyolt, nagy foltokkal, impresszionista stílusban festi fel világát, az északi sarkkörre komponált pasztellszínekkel, de a francia BD-kre jellemző, erőteljes vizualitással. Filmje szépségét is ez adja: meghökkentően és jólesően sok üres teret kapunk a fantázia játszóteréül.

Az Annecy Filmfesztiválon közönségdíjat, Tokióban nagydíjat nyert animációs film története 1882-ben kezdődik, a cári Szentpéterváron, ahol az elsőbálozó Szása akaratlanul keresztbe tesz apja karrierjének, amikor ellentmond a bál vendégeként meghívott hercegnek. A törékeny, 16 éves arisztokrata lány maga is kutató szeretne lenni, és nem hiszi el, hogy hőn szeretett nagyapja, Olukin, a híres felfedező odaveszett utolsó expedícióján. Álmait követve egy havas hajnalon megszökik otthonából, és megcélozza az Északi-sarkot. Ám hogy odáig eljusson, nem kevés akadályt kell legyőznie vízen, jégen és földön. A történet fókuszában nemcsak Szása karaterfejlődése áll, fontosabb környezetére gyakorolt hatása, az, hogy miként bontja le az előítéleteket maga körül. A patyolatkezű kislány akaratereje segítségével bebizonyítja, hogy komolyan kell venni, a kikötői kocsmában éppúgy, mint a zord tengeri hajó legénysége között. Az A messzi észak kellemes filmzenével megtámogatott, pompás atmoszfériájú családi rajzfilm, melynek ott a helye a fontos kortárs gyerekanimációk között.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12857