KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Holtpont

Varró Attila

Point Break – amerikai, 2015. Rendezte: Ericson Core. Írta: Kurt Wimmer. Kép: Ericson Core. Zene: Junkie XL. Szereplők: Luke Bracey (Utah), Edgar Ramirez (Bodhi), Teresa Palmer (Samsara), Ray Winstone (Pappas). Gyártó: Alcon Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 113 perc.

 

Akadnak egy kultuszfilmnek olyan érdemei, amelyeket durván jogtalanság lenne számon kérni a remake-jétől: az 1991-es Holtpont esetében ilyenek az érzéki szépségű akciójelenetek, Kathryn Bigelow férfitest-fetisizáló női tekintete, és a Reeves-Swayze sztárpáros napsugaras karizmája. Aligha tartoznak azonban ezek közé a legendás akció-thriller úttörő kaszkadőrszámai és a kiválóan adagolt fordulatok, amelyek egyrészt szoros egységben tartották a látványjeleneteket, másrészt egyre mélyebbre húzták a nézőket a hőspáros drámájába. Az idei újrázás a könnyebb kihívást választotta: miközben élesben felvett lélegzetelállító sportmutatványai a világ lenyűgöző tájain magasan túlszárnyalják az elődöt (helyenként annyira magasan, hogy már hitelüket vesztik), a történetmesélés pályáján csupán csúfosan átbújik a léc alatt.

A kultfilm-remake-ekre és „renegát rendőr”-sztorikra szakosodott Kurt Wimmer forgatókönyve alapjában megőrzi az eredeti mesét a sötét oldal bűvkörébe kerülő beépült FBI-ügynökről, ám forgatókönyve immár eleve akciómátrixra épít: öko-terrorista antagonistája egy japán „poli-atléta” guru nyolcpontos bakancslistájának teljesítésével próbál eljutni saját nirvánájába, ezzel biztosítva a tíz percenként kötelező bravúrt mexikói barlangi ejtőernyős ugrástól („Az Ébredő Föld”), alpesi magashegyi snowboardozáson át („A Jég Élete”) a venezuelai Angel Falls vízesés szabad-szóló sziklamászásáig („A Hat Élet Mestere”). Erre a feladatra az operatőr-rendező Ericson Core maximálisan meg is felel, de Wimmernek hála a hamisítatlan extrémsport-pornó hatásszüneteiben cselekményvezetés helyett be kell érnünk a szereplők között zajló mély értelmű eszmecserékkel a Lélek természetéről és a Természet lelkéről („Az eszmék erősek, de egy bálnavadászhajó erősebb”) – az összhatás olyan kiábrándító, mintha csak Michelle Wild két eszméletlen ágyjelenet között füstölőt gyújtva Coelho-idézetekkel tömné gang-banger partnereit a vágy filozófiájáról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/01 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12571