KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Míg a világvége el nem választ

Roboz Gábor

Seeking a Friend for the End of the World – amerikai, 2012. Rendezte és írta: Lorene Scafaria. Kép: Tim Orr. Szereplők: Steve Carell (Dodge), Keira Knightley (Penny), Melanie Lynskey (Karen), Derek Luke (Speck). Gyártó: Anonymous Content. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 94 perc.

Az elmúlt évek során megszaporodtak az apokalipszis-filmek, Lorene Scafaria azonban úgy döntött, hogy bemutatkozó munkájával nem a komor világvége-víziók sorát gyarapítja, hanem választott alaphelyzetéből rendhagyó romantikus vígjátékot kanyarít. Forgatókönyvíróként is jegyzett történetében aszteroida száguld a Föld felé, és mivel a bolygónk megmentésére irányuló kísérletek kudarcot vallanak, nincs más hátra, mint a maradék néhány hétben várni az elkerülhetetlent. Miután hűtlen felesége lelécel, a biztosítótársaságnál dolgozó Dodge végső elkeseredésében útnak indul, hogy felkutassa fiatalkori szerelmét, miközben különféle bonyodalmak során társául szegődik habókos szomszédja, Penny, és egy váratlanul felbukkanó kutya.

A színészvezetésben sem utolsó Scafaria határidő-dramaturgiáját megirigyelhetnék az igazán feszesre húzott thrillerek készítői, persze a zenészként is aktív rendező a feszültségkeltés helyett a két főhős románcának egyengetésébe fekteti az energiáját (a Dalok ismerkedéshez szkriptjénél már szerzett némi tapasztalatot abban, hogyan meséljen két idegen szerelemszövő utazásáról). Az amerikai alkotó akkor is elemében van, amikor rekeszizmot ingerel, és akkor is, amikor szívet facsar: már az expozícióból is világosan kiderül, hogy pompás humorérzékkel tudja karikírozni a nagy fináléra készülő emberek viselkedését, és szerencsére nem lövi el az összes poénját az első fél órában; a társtalanná lett férfi és a társfüggő nő kapcsolatát pedig megfontolt lépésekkel építgeti. A road-movie-ként is élvezhető Míg a világvége el nem választ végéhez közeledve Scafaria talán átlépi a határt egy-egy érzelgős mondattal, de az előzmények fényében ez bocsánatos bűn: igen viccesen rajzol fő- és mellékszereplőket, lendületes ritmusban halmozza a jobbnál jobb epizódokat, és még a befejezéssel sem okoz csalódást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/09 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11228