KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Géppisztolyos prédikátor

Sepsi László

Machine Gun Preacher – brit, 2011. Rendezte: Marc Forster.Írta: Jason Keller. Kép: Roberto Schaefer. Zene: Asche & Spencer. Szereplők. Gerald Butler (Childers), Michelle Mongahan (Lynn), Souleymane Sy Savane (Deng), Michael Shannon (Donnie). Gyártó: Relativity Media. Forgalmazó: Feliratos. 129 perc.

Marc Forster megmagyarázhatatlan vonzalma a gyerekmentő férfiemberekhez két művész-értelmiségi figura (az Én, Pán Péter és a Papírsárkányok írói) hőssé emelése után ezúttal egy harcos pótapában tetőzött. Az ex-motoros Sam Childers a kilencvenes évek elején tette le a tűt és vette fel a keresztet, majd néhány évnyi rehabilitáció után Isten katonájaként indult harcba Fekete-Afrika egyik „elfeledett háborújában”: a kezdetben ártalmatlan templomépítési projektnek köszönhetően Childers mindinkább bevonódott a helyi konfliktusokba, és a mai napig üldözi fakultatívan választott nemezisét, a Lord's Resistance Army néven futó gerillaszervezet despotáját, Joseph Kony-t.

Habár a két önjelölt és küldetését az Úrtól származtató fanatikus csatározása önmagában is bámulatos filmanyag lehetne, Forstert érezhetően nem érdekli más, minthogy kifaragja a „Machine Gun Preacher” esendő szentjének márványszobrát. Így a Géppisztolyos prédikátor sorra hagyja ki a felmerülő ziccereket, kezdve a címszereplő motivációjának és személyiségrajzának elnagyolásával, majd folytatva a felmerülő anomáliák – a hübrisz, a fanatizmus és a hit robbanékony kevercse egy AK-47-est lóbáló hillbillyben – szolid elmaszatolásával, miközben a bálványemelés hevében olyan mellékes apróságok sikkadnak el, mint a valódi Childers esete a fegyverkereskedelemmel. Forster prédikátora egydimenziós akcióhős, aki egy bő két órás Hallmark-tévéfilmben találta magát: a „true story” szorításában a cím által beígért akciópotenciál végképp elsorvadt, de csak néhány (ál)naiv közhely sarjadt a helyén. A Géppisztolyos prédikátor kikerüli a fejlett Nyugat afrikai szerepvállalásával kapcsolatos ellentmondásokat, hogy a játékidő végeztével csak annyi derüljön ki: a mozitermen kívüli világ még mindig teli van rossz helyekkel, és kész szerencse, hogy ilyen férfiak küzdenek a jobbításukért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10976