KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Csantavéri Júlia: Vittorio Gassman (1922–2000)

• Schubert Gusztáv: XXL Az eklektika hősei
• Hirsch Tibor: Időn kívüli időutazó James Bond-korszak
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Nyugat-Keleti Díván Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Horváth Antal Balázs: Járatlan úton Privátbűnök, magáncsapdák
• Herpai Gergely: Pixel noir Digitális bűnök
• Pápai Zsolt: Zsánerek a fonákjáról John Sayles portréjához
• N. N.: John Sayles filmjei
• Muhi Klára: A törvény kapujában Beszélgetés a filmszakmáról
• Gervai András: Karakter Eurofilm: Hollandia
• Gervai András: Mélyföld: holland filmhelyzet
KÖNYV
• Zalán Vince: A valóság dramaturgiája Kieślowski mozija
• Csala Károly: Egy szavahihető ember Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben

• Geréb Anna: A filmkocka el van vetve A Goszfilmofond kincsei
• Halász Tamás: Testek tájban, tájak testen Táncfilmek
KRITIKA
• Varró Attila: Mélységillúzió South Park kontra Disney
• Békés Pál: Déli ritmus Cuki hagyatéka
• Köves Gábor: A jóízlésű idomár Pop, csajok satöbbi; Hi-Lo Country
• Pályi András: Hadüzenet, aranyhazugságokkal Tűzzel-vassal
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: M: I-2
• Nevelős Zoltán: Új csapás
• Köves Gábor: Tolvajtempó
• Bori Erzsébet: Frequency
• Ardai Zoltán: A tanú szeme
• Barotányi Zoltán: Galaktitkos küldetés
• Kézai Krisztina: Agyatlan apartman
• Hungler Tímea: Oltári vőlegény
• Tamás Amaryllis: A földlakók nemi élete
• Kis Anna: Mansfield Park
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ki volt?

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Mátkaság és legényélet

Vincze Teréz

Bride & Prejudice – angol–amerikai, 2004. Rendezte: Gurinder Chadha. Szereplők: Aishwarya Rai, Martin Henderson, Nadira Babbar. Forgalmazó: SPI. 110 perc.

 

Gurinder Chadha rendezőnő maga a megtestesült multikulturalitás (A Csavard be, mint Beckham alkotója Kenyában született indiai családban, London indiai negyedében nőtt fel, férje pedig japán származású amerikai), így szinte természetes, hogy e parádés multikulti extravaganzának az ő kamerája előtt kellett megtörténnie.

A történet híven követi Jane Austen örökbecsű Büszkeség és balítélet című művét. Ezúttal négy Ms. Bakhsi szeretne férjhez menni Indiában, amiért zsémbes mamájuk bármire hajlandó lenne. A főhősnőt Bollywood egyik legfénylőbb csillaga, Aishwarya Rai alakítja (ennek jelentőségét érzékeltetendő elég annyi, hogy 1994-ben ő volt Miss World, ő az egyetlen női sztár a világon, aki mind a Coca-Colának, mind a Pepsi Colának készített reklámfilmet, és 2005-ben a Mattel kisszériában kiadta a róla mintázott Barbie-babát). Szerelme, Mr. Darcy – a multikulti jegyében Martin Henderson, új-zélandi színész alakítja – egy (természetesen) multinacionális szállodahálózat tulajdonosa, ami kiváló lehetőséget szolgáltat arra, hogy legalább minimálisan indokolt legyen a sok színes filmbéli utazás Bombaytől Londonig, Goától Los Angelesig. Mindez persze teljességgel Jane Austen szellemében történik, hiszen az ő regényei is váratlan és szívszaggató elutazásokkal terhesek, mint ahogy a filmbeli kaland–szerelem–kacagás szentháromság is austeni ihletésű. Ugyanakkor Bollywood szellemében 10 percenként dalra fakadnak és táncra perdülnek a színészek, s néha 5-6 percig abba sem marad a színes szári-forgatag.

Mindazonáltal a film bollywoodi musicalnek nagyon-nagyon szolid – akár romantikus komédiának, akár nyugati mértékkel mért musicalnek viszont féktelen és szürreális. E tomboló határsértő kedvben és kevertségben nyilvánul meg vonzereje: vérpezsdítő kultúra-közisége.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8835