KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Csantavéri Júlia: Vittorio Gassman (1922–2000)

• Schubert Gusztáv: XXL Az eklektika hősei
• Hirsch Tibor: Időn kívüli időutazó James Bond-korszak
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Nyugat-Keleti Díván Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Horváth Antal Balázs: Járatlan úton Privátbűnök, magáncsapdák
• Herpai Gergely: Pixel noir Digitális bűnök
• Pápai Zsolt: Zsánerek a fonákjáról John Sayles portréjához
• N. N.: John Sayles filmjei
• Muhi Klára: A törvény kapujában Beszélgetés a filmszakmáról
• Gervai András: Karakter Eurofilm: Hollandia
• Gervai András: Mélyföld: holland filmhelyzet
KÖNYV
• Zalán Vince: A valóság dramaturgiája Kieślowski mozija
• Csala Károly: Egy szavahihető ember Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben

• Geréb Anna: A filmkocka el van vetve A Goszfilmofond kincsei
• Halász Tamás: Testek tájban, tájak testen Táncfilmek
KRITIKA
• Varró Attila: Mélységillúzió South Park kontra Disney
• Békés Pál: Déli ritmus Cuki hagyatéka
• Köves Gábor: A jóízlésű idomár Pop, csajok satöbbi; Hi-Lo Country
• Pályi András: Hadüzenet, aranyhazugságokkal Tűzzel-vassal
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: M: I-2
• Nevelős Zoltán: Új csapás
• Köves Gábor: Tolvajtempó
• Bori Erzsébet: Frequency
• Ardai Zoltán: A tanú szeme
• Barotányi Zoltán: Galaktitkos küldetés
• Kézai Krisztina: Agyatlan apartman
• Hungler Tímea: Oltári vőlegény
• Tamás Amaryllis: A földlakók nemi élete
• Kis Anna: Mansfield Park
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ki volt?

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hét kard

Géczi Zoltán

Chat gim – kínai, 2005. Rendezte: Tsui Hark. Írta: Cheung Chi-sing. Kép: Keung Kwok-man. Zene: Kawai Kenji. Szereplők: Leon Lai (Yang), Charlie Yeung (Wu), Donnie Yen (Chu), Kim So-yeon (Luzhu). Gyártó: City Glory Pictures / Film Workshop / Boram / Mandarin Films. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 153 perc.

A Seven Swords ékesen bizonyítja, mily botorság volt rögöt vetni Tsui Hark ereszkedni látszó karrierjére: a direktorzseni, ki spártai szigorral mérve is minimum két mérföldkövet helyezett el a tradicionális harcművészeti film zsánerének nyomvonalán, új munkájával kirakta a büszke mesterhármast. Rendezőnk ez alkalommal irodalmi alapanyagból, gondosan válogatott sztárokkal, nagy költségvetésből (18 millió USD) dolgozhatott, és nem csekélyebb vállalást tett, minthogy észhez téríti az esztétika mámortól kótyagossá vált, tömény giccs felé rohanó, ellaposodott kínai kardjátékfilmet. A casting minősége az ambícióhoz mérhető, hemzsegnek a moziban a keleti színészvilág kisistenei: a legnagyobb kardforgatót Donnie Yen játssza, oldalán áll Chia-Liang Liu, a Shaw Brothers filmek veterán sztárja, de a női fronton is csodás a lajstrom, többek közt Charlie Yeung és Zhang Jingchu kaptak fontos szerepeket. A végeredményt pedig bárki megirigyelhetné: karakteres arcok, szuggesztív figurák, fenséges fényképezés, festményszerű, mégsem túlzó díszletezés, remek harcművészeti koreográfia, száz szálon futó mitológia adja ki a Seven Swords savát-borsát. Csak a cselekményvezetés, az biceg néhol; sajnálatos módon az epikus igények keményen nekifeszültek a játékidő korlátainak, legalább 60 percnyi anyag hullott alá a vágószoba padlójára, ezért az expozíció nem nevezhető hibátlannak (remélhetőleg az eljövendő rendezői változat majd helyreteszi a dolgokat). A Seven Swords azonban torzóként is lélegzetállító kardjátékfilm-remekség, egyszerre idézi a dicső múltat, s mutat utat a kortárs alkotók számára.

Minden adott hozzá, hogy Tsui Hark új filmje a Volt egyszer egy Kínához hasonlóan nagy sorozattá növi ki magát. S hogy nem véletlen került monitorra az elcsépelt jelző, miszerint epikus igényű mű akadt horogra, annak bizonyításául álljon itt a következő: a hírek szerint a rendező összesen hét részben kívánja feltárni a kard mestereiről szóló mondafolyam mélységeit, a második epizód forgatása pedig még idén elkezdődik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8618