KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Csantavéri Júlia: Vittorio Gassman (1922–2000)

• Schubert Gusztáv: XXL Az eklektika hősei
• Hirsch Tibor: Időn kívüli időutazó James Bond-korszak
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Nyugat-Keleti Díván Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Horváth Antal Balázs: Járatlan úton Privátbűnök, magáncsapdák
• Herpai Gergely: Pixel noir Digitális bűnök
• Pápai Zsolt: Zsánerek a fonákjáról John Sayles portréjához
• N. N.: John Sayles filmjei
• Muhi Klára: A törvény kapujában Beszélgetés a filmszakmáról
• Gervai András: Karakter Eurofilm: Hollandia
• Gervai András: Mélyföld: holland filmhelyzet
KÖNYV
• Zalán Vince: A valóság dramaturgiája Kieślowski mozija
• Csala Károly: Egy szavahihető ember Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben

• Geréb Anna: A filmkocka el van vetve A Goszfilmofond kincsei
• Halász Tamás: Testek tájban, tájak testen Táncfilmek
KRITIKA
• Varró Attila: Mélységillúzió South Park kontra Disney
• Békés Pál: Déli ritmus Cuki hagyatéka
• Köves Gábor: A jóízlésű idomár Pop, csajok satöbbi; Hi-Lo Country
• Pályi András: Hadüzenet, aranyhazugságokkal Tűzzel-vassal
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: M: I-2
• Nevelős Zoltán: Új csapás
• Köves Gábor: Tolvajtempó
• Bori Erzsébet: Frequency
• Ardai Zoltán: A tanú szeme
• Barotányi Zoltán: Galaktitkos küldetés
• Kézai Krisztina: Agyatlan apartman
• Hungler Tímea: Oltári vőlegény
• Tamás Amaryllis: A földlakók nemi élete
• Kis Anna: Mansfield Park
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ki volt?

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Feketepiac

Vanicsek Péter

 

A rendező olyan nagyszerűen él a késleltetett expozíció eszközével, hogy már-már a finisbe fordulunk, amikor először kezdjük kapisgálni, miről is szól a film valójában.

A második világháború már a vége felé jár, amikor a könnyen sebesült Szása hazatér kipihenni sérülését. A hátországban burjánzó feketepiaccal és a kisstílű csalókkal találkozik. Sérült karja nem akadályozza meg abban, hogy egy piaci verekedés során alaposan helyben ne hagyjon néhány csirkefogót. Így lesz eastern-hős a javából!

Ezután következik Szása botlása: a közeli állomáson garázdálkodó tolvajbandától ellop egy zsák rizst és eladja. A lejtőn – látszólag – nincs megállás, barátja és apja szemrehányásai leperegnek róla. Nagyszabású akcióba kezd: megzsarolja a feketepiac egyik központi figuráját. Ám csakhamar megtudjuk: ezt már a helyi hatóságok beleegyezésével teszi. Sikerül csapdába ejteni a tolvajokat, csak a szellemi vezér siklik ki a rendőrség karjai közül. Ám Szása – természetesen egymaga – nyomába ered, majd Charles Bronsont is megszégyenítő pisztolypárbajban legyőzi a nem kevésbé elszánt bűnözőt.

E történet módot ad a rendezőnek, hogy a háború utáni ország társadalmi-gazdasági helyzetét bemutassa. De valójában nem erre törekszik, inkább a westernbe oltott krimi szálait szövögeti, azok minden mesterkéltségével, álkonfliktusával, szuperhőseivel és sarkosan jó–rossz figuráival. A nehézkes indulás és néhány felesleges tiszteletkör ellenére azonban a maga műfajában fogyasztható, izgalmas ez a film.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/09 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6901