KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Csantavéri Júlia: Vittorio Gassman (1922–2000)

• Schubert Gusztáv: XXL Az eklektika hősei
• Hirsch Tibor: Időn kívüli időutazó James Bond-korszak
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Nyugat-Keleti Díván Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Horváth Antal Balázs: Járatlan úton Privátbűnök, magáncsapdák
• Herpai Gergely: Pixel noir Digitális bűnök
• Pápai Zsolt: Zsánerek a fonákjáról John Sayles portréjához
• N. N.: John Sayles filmjei
• Muhi Klára: A törvény kapujában Beszélgetés a filmszakmáról
• Gervai András: Karakter Eurofilm: Hollandia
• Gervai András: Mélyföld: holland filmhelyzet
KÖNYV
• Zalán Vince: A valóság dramaturgiája Kieślowski mozija
• Csala Károly: Egy szavahihető ember Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben

• Geréb Anna: A filmkocka el van vetve A Goszfilmofond kincsei
• Halász Tamás: Testek tájban, tájak testen Táncfilmek
KRITIKA
• Varró Attila: Mélységillúzió South Park kontra Disney
• Békés Pál: Déli ritmus Cuki hagyatéka
• Köves Gábor: A jóízlésű idomár Pop, csajok satöbbi; Hi-Lo Country
• Pályi András: Hadüzenet, aranyhazugságokkal Tűzzel-vassal
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: M: I-2
• Nevelős Zoltán: Új csapás
• Köves Gábor: Tolvajtempó
• Bori Erzsébet: Frequency
• Ardai Zoltán: A tanú szeme
• Barotányi Zoltán: Galaktitkos küldetés
• Kézai Krisztina: Agyatlan apartman
• Hungler Tímea: Oltári vőlegény
• Tamás Amaryllis: A földlakók nemi élete
• Kis Anna: Mansfield Park
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ki volt?

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Van/nincs Budapesten filmmúzeum

Kövesdy Gábor

 

Bezárt a régi, legendás Filmmúzeum, átadva helyét a sokatmondóan hangzatos nevű Broadway mozinak. Önnek, aki a Filmvilág rendszeres olvasója, s a mozi funkcióját nem csupán a szórakoztatóiparban véli felfedezni, valószínűleg megszaporodtak homlokán a ráncok. Hiszen az utcai plakát egyszerű kérdésére: „Hova menjünk moziba?” – mind nehezebben találja a választ. S ha mostanában nem is kényeztet minket az újkeletű reformizmus kultúra-pártoló mecenatúrája, egy jó hír azért akad. Október elején a körúti Mátra moziban megnyílt az Örökmozgó, az új budapesti Filmmúzeum.

Újdonsága nem csupán abban áll, hogy a régi (Tanács körúti) Filmmúzeum helyébe lép. Megújulnak az ott követett műsorszerkesztési elvek: az Örökmozgó valóban a majd százéves mozgókép-kultúra örökbecsű alkotásait tűzi műsorára. Európa jelentősebb filmmúzeumaihoz hasonlóan, tematikus sorozatok alkotják a programot. Az október-november havi műsorban a következő összeállítások láthatók: Roman Polanski rendezői sorozata; a Caligaritól Hitlerig: a német film a két világháború közötti időszakban; Forradalom előtt? – a 68-hoz vezető utak Keleten és Nyugaton; Roberto Rossellini rendező-sorozata; „a hónap filmjei”: Wajda Vasembere, Ken Russel: Ördögökje, és Bódy Gábor Psychéjének eredeti, háromrészes változata. A decemberi műsor a filmburleszk két klasszikusának, Buster Keatonnak és Charlie Chaplinnek a munkássága előtt tiszteleg. A részletes havi programról az Örökmozgó külön műsorfüzete tájékoztat. A mozi műsorához kapcsolódó írások a Filmvilág és a Filmkultúra hasábjain jelennek meg.

A nemzetközi jogi előírások alapján az Örökmozgót csak külön pártoló tagsági igazolvánnyal rendelkezők látogathatják. Ez az igazolvány jogosít a moziban jegyvásárlásra.

A felismerés, hogy európai nagyváros kulturális-szellemi központ nem létezhet igazi Cinémathèque nélkül, a Magyar Filmintézetben már régóta megszületett. E felismerés mostani megvalósulása a Magyar Filmintézet és a Budapesti Film közös érdeme.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/11 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5523