KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Csantavéri Júlia: Vittorio Gassman (1922–2000)

• Schubert Gusztáv: XXL Az eklektika hősei
• Hirsch Tibor: Időn kívüli időutazó James Bond-korszak
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Nyugat-Keleti Díván Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Horváth Antal Balázs: Járatlan úton Privátbűnök, magáncsapdák
• Herpai Gergely: Pixel noir Digitális bűnök
• Pápai Zsolt: Zsánerek a fonákjáról John Sayles portréjához
• N. N.: John Sayles filmjei
• Muhi Klára: A törvény kapujában Beszélgetés a filmszakmáról
• Gervai András: Karakter Eurofilm: Hollandia
• Gervai András: Mélyföld: holland filmhelyzet
KÖNYV
• Zalán Vince: A valóság dramaturgiája Kieślowski mozija
• Csala Károly: Egy szavahihető ember Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben

• Geréb Anna: A filmkocka el van vetve A Goszfilmofond kincsei
• Halász Tamás: Testek tájban, tájak testen Táncfilmek
KRITIKA
• Varró Attila: Mélységillúzió South Park kontra Disney
• Békés Pál: Déli ritmus Cuki hagyatéka
• Köves Gábor: A jóízlésű idomár Pop, csajok satöbbi; Hi-Lo Country
• Pályi András: Hadüzenet, aranyhazugságokkal Tűzzel-vassal
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: M: I-2
• Nevelős Zoltán: Új csapás
• Köves Gábor: Tolvajtempó
• Bori Erzsébet: Frequency
• Ardai Zoltán: A tanú szeme
• Barotányi Zoltán: Galaktitkos küldetés
• Kézai Krisztina: Agyatlan apartman
• Hungler Tímea: Oltári vőlegény
• Tamás Amaryllis: A földlakók nemi élete
• Kis Anna: Mansfield Park
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ki volt?

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Dr. Dolittle

Bori Erzsébet

 

Vizsgált művünket mindjárt kétfelől is belehelyezhetjük a műtörténet tiszta vizű folyamába. Adott egyszer a népszerű könyvsorozat, az állatok nyelvén értő juhászról, Dr. Dolittle-ről. A téma eddig legismertebb feldolgozásában, úgy 1967 táján a nagyszerű Rex Harrison adta az állati orvost. Persze könnyű volt neki, hisz úgyszólván egyenest a My Fair Ladyból érkezett, ahol ugyancsak nyelvgyógyászt játszott, ráadásul kis ápoltját, Elisát még Dolittlenek is hívták.

Másfelől ma a nemkülönben kiváló Eddie Murphy kelti életre a jelentős hatékonyságú egészségügyi dolgozót. Nos, az ő múltjában is találhatunk szép számmal olyan szerepeket, melyek játszva teremthettek alapot mostani remekléséhez. Ő volt háromszor is a Beverly Hills-i zsaru, és túléltünk vele kétszer 48 órát. E kétségtelenül nagyívű dolgozatok minden szinkron-dramaturg álmainak netovábbjai, hiszen úgyszólván kizárólag négybetűs szavakból épülnek fel dialógusaik. Eddie szájából csak úgy dől bennük a sok disznóság. Tiszta sor, az állatok nyelvén beszél e produkcióban - s a dokumentarista ihletettségű Harlemi éjszakák nyelvezetének mélyebb elemzését ezúttal már szóba se hozzuk. Tudományos pályájának sikereiről pedig a Bölcsek kövére című örökbecsűből nyerhettünk hiteles képet.

További segítségként ez utóbbi kis gyöngyszemben több ízben is, mondhatni kockáról-kockára, a komputerrel rajzolt Eddie ügyeskedését követhettük nyomon.

Minden stimmel tehát. Most Murphy mester körül sertepertél számítógéppel vászonra vitt állatsereglet. Igaz, itt a kör be is zárul, de a fejlődés egyenletes. A műtörténet megállíthatatlanul halad a szent cél felé, az egyetlen helyes csapáson. A nagy tülekedésben szinte az élen lohol a vicces Eddie is. Akárki meglátja, ő lesz az Egyesült Államok első színesbőrű elnöke, hiszen már most is majdnem annyira röhejes, mint az igazi.

Majd nyöghetjük törvényeit.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3873