KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Csantavéri Júlia: Vittorio Gassman (1922–2000)

• Schubert Gusztáv: XXL Az eklektika hősei
• Hirsch Tibor: Időn kívüli időutazó James Bond-korszak
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Nyugat-Keleti Díván Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Horváth Antal Balázs: Járatlan úton Privátbűnök, magáncsapdák
• Herpai Gergely: Pixel noir Digitális bűnök
• Pápai Zsolt: Zsánerek a fonákjáról John Sayles portréjához
• N. N.: John Sayles filmjei
• Muhi Klára: A törvény kapujában Beszélgetés a filmszakmáról
• Gervai András: Karakter Eurofilm: Hollandia
• Gervai András: Mélyföld: holland filmhelyzet
KÖNYV
• Zalán Vince: A valóság dramaturgiája Kieślowski mozija
• Csala Károly: Egy szavahihető ember Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben

• Geréb Anna: A filmkocka el van vetve A Goszfilmofond kincsei
• Halász Tamás: Testek tájban, tájak testen Táncfilmek
KRITIKA
• Varró Attila: Mélységillúzió South Park kontra Disney
• Békés Pál: Déli ritmus Cuki hagyatéka
• Köves Gábor: A jóízlésű idomár Pop, csajok satöbbi; Hi-Lo Country
• Pályi András: Hadüzenet, aranyhazugságokkal Tűzzel-vassal
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: M: I-2
• Nevelős Zoltán: Új csapás
• Köves Gábor: Tolvajtempó
• Bori Erzsébet: Frequency
• Ardai Zoltán: A tanú szeme
• Barotányi Zoltán: Galaktitkos küldetés
• Kézai Krisztina: Agyatlan apartman
• Hungler Tímea: Oltári vőlegény
• Tamás Amaryllis: A földlakók nemi élete
• Kis Anna: Mansfield Park
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ki volt?

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bosszúálló angyal

Kosztolni Ildikó

 

A ma már csak comics-ként emlegetett szuperhős-történeteknek gyermekfejjel magam is lelkes olvasója voltam. Az állóképekből szőtt mesék személyiségünknek olyan régióit tárták fel előttünk, amelyeknek eladdig nem voltunk tudatában, egyszersmind arra indítottak bennünket, hogy el nem követett vétkeket sirassunk meg, hogy harcba szálljunk, s a küzdelem mámorító érzésével az égbe emeltessünk.

A filmes műfajnak köztudottan számos előnye, a képregények megfilmesítésének pedig egyrészt évek óta elhíresült divatja, másrészt szigorúan megkövetelt algebrája van. A többnyire valamilyen bosszútörténetre felfűzött képregényeknek akadémikusan behatárolt dramaturgiája kell legyen.

David Hogan rendezői debütálása azonban nem felelt meg a fentebb leírt műfaj igényeinek. A vérátömlesztés nem történt meg, mozgóképekből álló korrekt diafilmvetítést láttam. Egy bőrbevarrt „Fekete Helénát”, egy csőre töltött, felszerszámozott kancát, 45 centire húzott fűzőbe passzírozva, akit ebben a mesterien plasztikázott opuszban az első női akcióhőssé formáztak.

Pamela Anderson Lee, a Baywatchból CJ Parker-ként ismert kanadai platinaszőkeség majd két órán át magányos igazságosztóként villogtatja fegyvereit és bájait, miközben a háttérben a harmadik amerikai polgárháború fülsiketítő csatazaja hallik. Barb rúzsos kis ajka cseppet sem veszít fényerejéből, a flitterek egyre csak zörögnek, a néző pedig rendületlenül arra vár, hogy történjen már végre valami, a kamerával legalább!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/04 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1461