KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Csantavéri Júlia: Vittorio Gassman (1922–2000)

• Schubert Gusztáv: XXL Az eklektika hősei
• Hirsch Tibor: Időn kívüli időutazó James Bond-korszak
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Nyugat-Keleti Díván Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Horváth Antal Balázs: Járatlan úton Privátbűnök, magáncsapdák
• Herpai Gergely: Pixel noir Digitális bűnök
• Pápai Zsolt: Zsánerek a fonákjáról John Sayles portréjához
• N. N.: John Sayles filmjei
• Muhi Klára: A törvény kapujában Beszélgetés a filmszakmáról
• Gervai András: Karakter Eurofilm: Hollandia
• Gervai András: Mélyföld: holland filmhelyzet
KÖNYV
• Zalán Vince: A valóság dramaturgiája Kieślowski mozija
• Csala Károly: Egy szavahihető ember Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben

• Geréb Anna: A filmkocka el van vetve A Goszfilmofond kincsei
• Halász Tamás: Testek tájban, tájak testen Táncfilmek
KRITIKA
• Varró Attila: Mélységillúzió South Park kontra Disney
• Békés Pál: Déli ritmus Cuki hagyatéka
• Köves Gábor: A jóízlésű idomár Pop, csajok satöbbi; Hi-Lo Country
• Pályi András: Hadüzenet, aranyhazugságokkal Tűzzel-vassal
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: M: I-2
• Nevelős Zoltán: Új csapás
• Köves Gábor: Tolvajtempó
• Bori Erzsébet: Frequency
• Ardai Zoltán: A tanú szeme
• Barotányi Zoltán: Galaktitkos küldetés
• Kézai Krisztina: Agyatlan apartman
• Hungler Tímea: Oltári vőlegény
• Tamás Amaryllis: A földlakók nemi élete
• Kis Anna: Mansfield Park
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ki volt?

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Papás-babás

Parádi Orsolya

Daddy Cool – francia, 2017. Rendezte: Maxime Govare. Írta: Noémie Saglio és Maxime Govare. Kép: Gilles Henry. Zene: Mathieu Lamboley. Szereplők: Vincent Elbaz (Adrien), Laurence Arné (Maude), Jean- François Cayrey (Emmanuel), Grégory Fitoussi (Renaud). Gyártó: Les Improductibles / UPI. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 97 perc.

 

A filmtörténetben időről időre felbukkannak a kisgyerekes közeggel idegen testként találkozó férfi főhősök. Minél nagyobb a kontraszt, annál népszerűbb a figura: toplistások a rend keménykötésű őrei, elég, ha felidézzük az Ovizsarut, Mr. Óvóbácsit, Gorilla bácsit – Arnold Schwarzenegger, Hulk Hogan és Vin Diesel karrierjének csak jót tett a szerep. Aztán van, aki a financiális nehézségein lendülne át gyerekek segítségével, mint Eddie Murphy Oviapuként, és ott a csajozásra gyereket használó férfikarakter, aki később valódi kötődésre is képessé válhat, mint Hugh Grant az Egy fiúról szépfiújaként.

A francia Maxime Govare vegytiszta vígjátéka pofátlan lazasággal kezeli ezt a toposzt. Főhőse, a negyvenéves Adrien éli világát Párizsban, és olyan felelőtlen, mintha a kamaszkorban ragadt volna. Szerelme, a gyönyörű és menő grafikus, Maude már gyereket szeretne, úgyhogy egy nap betelik a pohár, és kirúgja. Adrien úgy dönt, a legjobb módja a Nő visszaszerzésének, ha közös lakásukban óvodát nyit a környékbeli hároméveseknek. Botcsinálta óvóbácsiként persze nem csak a gyerekeket veszi le a lábáról. A személyiségre szabott nevelési módszerek, fenntartható fajátékok és az organikus bioételek zászlóvivői biztosan kardot rántanak majd e film láttán, mivel a főhős plasztikkarámot készít a kicsiknek, junkfooddal tömi őket, közben láncdohányosként pöfékel a gyerekkel teli nappaliban, és a pelenkázón hagy egy csecsemőt. Ám aki hisz egy következmények nélküli világ létezésében, az jól szórakozhat: a sármos Vincent Elbaz és a címlapokra kívánkozóan tökéletes Laurence Arné természetes játéka elviszi a könnyű nyári szórakozásra szánt filmet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13780