KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Csantavéri Júlia: Vittorio Gassman (1922–2000)

• Schubert Gusztáv: XXL Az eklektika hősei
• Hirsch Tibor: Időn kívüli időutazó James Bond-korszak
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Nyugat-Keleti Díván Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Horváth Antal Balázs: Járatlan úton Privátbűnök, magáncsapdák
• Herpai Gergely: Pixel noir Digitális bűnök
• Pápai Zsolt: Zsánerek a fonákjáról John Sayles portréjához
• N. N.: John Sayles filmjei
• Muhi Klára: A törvény kapujában Beszélgetés a filmszakmáról
• Gervai András: Karakter Eurofilm: Hollandia
• Gervai András: Mélyföld: holland filmhelyzet
KÖNYV
• Zalán Vince: A valóság dramaturgiája Kieślowski mozija
• Csala Károly: Egy szavahihető ember Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben

• Geréb Anna: A filmkocka el van vetve A Goszfilmofond kincsei
• Halász Tamás: Testek tájban, tájak testen Táncfilmek
KRITIKA
• Varró Attila: Mélységillúzió South Park kontra Disney
• Békés Pál: Déli ritmus Cuki hagyatéka
• Köves Gábor: A jóízlésű idomár Pop, csajok satöbbi; Hi-Lo Country
• Pályi András: Hadüzenet, aranyhazugságokkal Tűzzel-vassal
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: M: I-2
• Nevelős Zoltán: Új csapás
• Köves Gábor: Tolvajtempó
• Bori Erzsébet: Frequency
• Ardai Zoltán: A tanú szeme
• Barotányi Zoltán: Galaktitkos küldetés
• Kézai Krisztina: Agyatlan apartman
• Hungler Tímea: Oltári vőlegény
• Tamás Amaryllis: A földlakók nemi élete
• Kis Anna: Mansfield Park
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ki volt?

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Visszatérés a kék lagúnába

Tamás Amaryllis

A Visszatérés a kék lagúnába nem egészen ott kezdődik, ahol a tíz évvel ezelőtt nagy közönségsikert aratott Kék lagúna végződött, így aztán önálló történetként is nézhető ez az újabb, 1991-ben készült vállalkozás. A tizenkilencedik század végén játszódó mesében a Kék lagúna ifjú hőseinek csodával határos módon életben maradt kétéves kisfiára idegen hajó talál rá – utasai között egy fiatal özvegyasszonnyal és csecsemő lánygyermekével. A vitorláson kitört kolera-járvány, a biztos halál elől a kapitány az asszonyt s a két gyereket egy matrózzal, apró lélekvesztőben a szerencsére és jósorsukra bízza. És innentől kezdve szinte megismétlődik a tíz évvel ezelőtti sztori, csak itt a szereplőket Richardnak és Lillinek hívják, a varázslatos tájak a Fidzsi-szigeteket idézik.

A hősök szépek, fiatalok, egészségesek, a zabolázhatatlan napfény, a zuhogó eső, a robogó hullámok harmóniájába természetesen ágyazódnak be az elárvulás mozzanatai, eltompulnak a nagy szenvedések. Itt az élet nem „odakint” zajlik, hanem „idebent” – időtlenül. Íz, szín, hang, tapintás – mindez együtt a béke és a szabadság, bár félő, hogy a „halk élet” hangjaira már nincs fülünk. Hőseink nem tolonganak, nem elfogultak és nem pártatlanok, chipek, printerek varázslata nem kábítja, újbarbár információláz nem bizsergeti őket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=135


előző 1 következőúj komment

spectrum#1 dátum: 2007-09-01 09:31Válasz
A "Visszatérés a kék lagúnába" az eredeti "Kék Lagúna" c. film sikerét szerette volna meglovagolni, ami nagyon haloványan sikerült - nem kellett volna megpróbálni lehúzni még egy bőrt a történetről, mert Brooke Shields szépségét Milla Jovovich nem tudja túlszárnyalni...