KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Csantavéri Júlia: Vittorio Gassman (1922–2000)

• Schubert Gusztáv: XXL Az eklektika hősei
• Hirsch Tibor: Időn kívüli időutazó James Bond-korszak
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Nyugat-Keleti Díván Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Horváth Antal Balázs: Járatlan úton Privátbűnök, magáncsapdák
• Herpai Gergely: Pixel noir Digitális bűnök
• Pápai Zsolt: Zsánerek a fonákjáról John Sayles portréjához
• N. N.: John Sayles filmjei
• Muhi Klára: A törvény kapujában Beszélgetés a filmszakmáról
• Gervai András: Karakter Eurofilm: Hollandia
• Gervai András: Mélyföld: holland filmhelyzet
KÖNYV
• Zalán Vince: A valóság dramaturgiája Kieślowski mozija
• Csala Károly: Egy szavahihető ember Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben

• Geréb Anna: A filmkocka el van vetve A Goszfilmofond kincsei
• Halász Tamás: Testek tájban, tájak testen Táncfilmek
KRITIKA
• Varró Attila: Mélységillúzió South Park kontra Disney
• Békés Pál: Déli ritmus Cuki hagyatéka
• Köves Gábor: A jóízlésű idomár Pop, csajok satöbbi; Hi-Lo Country
• Pályi András: Hadüzenet, aranyhazugságokkal Tűzzel-vassal
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: M: I-2
• Nevelős Zoltán: Új csapás
• Köves Gábor: Tolvajtempó
• Bori Erzsébet: Frequency
• Ardai Zoltán: A tanú szeme
• Barotányi Zoltán: Galaktitkos küldetés
• Kézai Krisztina: Agyatlan apartman
• Hungler Tímea: Oltári vőlegény
• Tamás Amaryllis: A földlakók nemi élete
• Kis Anna: Mansfield Park
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ki volt?

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Akasztófa

Kovács Marcell

The Gallows – amerikai, 2015. Írta és rendezte: Travis Cluff és Chris Lofing. Kép: Edd Lukas. Zene: Zach Lemmon. Szereplők: Reese Mishler (Reese), Pfeifer Hoss (Pfeifer), Ryan Ross (Ryan), Cassidy Gifford (Cassidiy). Gyártó: Blumhouse /Management 360 / New Line Cinema / Tremendum Pictures. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 85 perc.

A független Blumhouse cég az elmúlt évek vezető horrorfilmgyártója a második ligában, olyan piaci sikerek fűződnek a nevéhez, mint a Parajelenségek-sorozat, az Insidiuos folytatásai vagy a szintén folytatás elé néző Sinister. A kísértetes, házi videós horror a szakterületük, az Akasztófa is erre a kaptafára készült.

Húsz évvel a tragikus emlékű, halálesettel végződő diákszínpadi előadás után a gimi színjátszó köre ismét előadja az Akasztófa című történelmi drámát. A bemutató előtti este négy diák a suliban reked, és hamarosan egy ismeretlen, gonosz erővel találja szemben magát. A sötét épületben kegyetlen fogócska veszi kezdetét, és a fiatalok élete a tét. A szokásosnál is ötlettelenebb és a legapróbb részletekig kiszámítható történetet nézni gyötrelem, de leforgatni sem lehetett könnyű. Travis Cluff és Chris Lofing, a sztoriért és a rendezésért egyaránt felelős alkotópáros a házi videós elbeszélésmóddal tette elviselhetővé maga számára a munkát. Egész jól elszórakozhattak azzal, hogy a jeleneteket a főhős kameráján keresztül láttassák és a szükséges vágásokra magyarázatot csempésszenek a cselekménybe. A néző számára mindez persze csak további tortúrát jelent. Mert hiába az alázatos befogadói alkalmazkodás a vásznon megjelenő világ rendjéhez, hiába a logikus gondolkodás másfél órára szóló felfüggesztése, az Akasztófa házi videós képsoraival lehetetlen feladat azonosulni. Pedig az életszerűség lenne a cél, a színészek emiatt a saját keresztnevükön szerepelnek. És mégis folyamatosan videóznak egy merülő akkumulátoros kamerával, pedig a történet szerint csak világítanának vele, amikor pedig két helyszínre bomlik a cselekmény, hirtelen egy másik szereplő is kamerázni kezd a zseblámpaként használt telefonjával. Később a lemerült telefon egyszerre újra rögzíteni kezdi az eseményeket, mire az egyik életéért menekülő fiatal megjegyzi, hogy kicserélte az aksit. Csak folytatás ne készüljön.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/08 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12354