KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Csantavéri Júlia: Vittorio Gassman (1922–2000)

• Schubert Gusztáv: XXL Az eklektika hősei
• Hirsch Tibor: Időn kívüli időutazó James Bond-korszak
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Nyugat-Keleti Díván Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Horváth Antal Balázs: Járatlan úton Privátbűnök, magáncsapdák
• Herpai Gergely: Pixel noir Digitális bűnök
• Pápai Zsolt: Zsánerek a fonákjáról John Sayles portréjához
• N. N.: John Sayles filmjei
• Muhi Klára: A törvény kapujában Beszélgetés a filmszakmáról
• Gervai András: Karakter Eurofilm: Hollandia
• Gervai András: Mélyföld: holland filmhelyzet
KÖNYV
• Zalán Vince: A valóság dramaturgiája Kieślowski mozija
• Csala Károly: Egy szavahihető ember Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben

• Geréb Anna: A filmkocka el van vetve A Goszfilmofond kincsei
• Halász Tamás: Testek tájban, tájak testen Táncfilmek
KRITIKA
• Varró Attila: Mélységillúzió South Park kontra Disney
• Békés Pál: Déli ritmus Cuki hagyatéka
• Köves Gábor: A jóízlésű idomár Pop, csajok satöbbi; Hi-Lo Country
• Pályi András: Hadüzenet, aranyhazugságokkal Tűzzel-vassal
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: M: I-2
• Nevelős Zoltán: Új csapás
• Köves Gábor: Tolvajtempó
• Bori Erzsébet: Frequency
• Ardai Zoltán: A tanú szeme
• Barotányi Zoltán: Galaktitkos küldetés
• Kézai Krisztina: Agyatlan apartman
• Hungler Tímea: Oltári vőlegény
• Tamás Amaryllis: A földlakók nemi élete
• Kis Anna: Mansfield Park
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ki volt?

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Téli mese

Andorka György

Winter’s Tale – amerikai, 2014. Rendezte és írta: Mark Helprin regényéből Akiva Goldsman. Kép: Caleb Deschanel. Zene: Hans Zimmer és Rupert Gregson-Williams. Szereplők: Colin Farrell (Peter), Jessica Brown Findlay (Beverly), Jennifer Connelly (Virginia), Russel Crowe (Soames), Will Smith (Lucifer). Gyártó: Village Roadshow Pictures / Weed Road Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 118 perc.

 

A Téli mese újabb hollywoodi adaptáció, amely nem fogja az eredeti mű olvasótáborát szélesíteni: Mark Helprin nyolcvanas évek elején született regénye egy jelenbe csöppent századfordulós betörőről a mára oly népszerűvé vált városi fantasy és a „time slip” melodráma elemeit egybefűző történetével minden bizonnyal remek alapanyag lehetett volna egy nagyobb ambíciójú, látványos családi mozihoz, a rendezői székben újonc Akiva Goldsman azonban a vaskos regényből – minden forgatókönyvírói tapasztalatát meghazudtolva (Egy csodálatos elme, A Da Vinci-kód) – teljességgel működésképtelen filmes narratívát párolt le.

A Téli mese teadélutáni tempóban haladó, a könyv univerzumának érezhetően durva és átgondolatlan redukálása miatt mégis nehezen követhető cselekményében kibontatlan szálak és kidolgozatlan karakterek szegélyezik az utat, az időugrás pedig éppen akkor húzza ki a lábunk alól a talajt, amikor mindennek ellenére már-már befészkeltük volna magunkat a századforduló mágikus-realista New York-jának hangulatos világába. Sem a bizarr akcentussal, szórakoztatóan ripacskodó Crowe, sem a vizslatekintetű Farrell és szárnyas csodapacija további jelenléte nem kárpótol az összecsapott jelenkori felvonásért, amelynek végére – opcionálisan néhány zsebkendő elfogyasztása után – a célelvű univerzum komfortos illúziójával és a „minden dolog összefügg” Felhőatlaszra rímelő falvédő-bölcsességével állhatunk fel a székünkből. A Valentin-napi randifilmként pozícionált bemutatónak valószínűleg megfelelőbb helye lesz a tévéképernyőn, pótszerként szürke és latyakos délutánokra, amikor legszívesebben a paplan alatt lapulunk egy bögre teával, az ablakon túl pedig a fél lábát a télbe lógató időjárás éppen olyan zavartan keresi magát, mint ez az ártalmatlan, felejthető alkotás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/03 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11857