KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Csantavéri Júlia: Vittorio Gassman (1922–2000)

• Schubert Gusztáv: XXL Az eklektika hősei
• Hirsch Tibor: Időn kívüli időutazó James Bond-korszak
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Nyugat-Keleti Díván Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Horváth Antal Balázs: Járatlan úton Privátbűnök, magáncsapdák
• Herpai Gergely: Pixel noir Digitális bűnök
• Pápai Zsolt: Zsánerek a fonákjáról John Sayles portréjához
• N. N.: John Sayles filmjei
• Muhi Klára: A törvény kapujában Beszélgetés a filmszakmáról
• Gervai András: Karakter Eurofilm: Hollandia
• Gervai András: Mélyföld: holland filmhelyzet
KÖNYV
• Zalán Vince: A valóság dramaturgiája Kieślowski mozija
• Csala Károly: Egy szavahihető ember Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben

• Geréb Anna: A filmkocka el van vetve A Goszfilmofond kincsei
• Halász Tamás: Testek tájban, tájak testen Táncfilmek
KRITIKA
• Varró Attila: Mélységillúzió South Park kontra Disney
• Békés Pál: Déli ritmus Cuki hagyatéka
• Köves Gábor: A jóízlésű idomár Pop, csajok satöbbi; Hi-Lo Country
• Pályi András: Hadüzenet, aranyhazugságokkal Tűzzel-vassal
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: M: I-2
• Nevelős Zoltán: Új csapás
• Köves Gábor: Tolvajtempó
• Bori Erzsébet: Frequency
• Ardai Zoltán: A tanú szeme
• Barotányi Zoltán: Galaktitkos küldetés
• Kézai Krisztina: Agyatlan apartman
• Hungler Tímea: Oltári vőlegény
• Tamás Amaryllis: A földlakók nemi élete
• Kis Anna: Mansfield Park
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ki volt?

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Démoni doboz

Sepsi László

The Possession – amerikai, 2012. Rendezte: Ole Bonedal. Írta: Stiles White és Juliet Snowden. Kép: Dan Laustsen. Zene: Anton Sanko. Szereplők: Jeffrey Dean Morgan (Clyde), Natasha Calis (Em), Kyra Sedgwick (Stephanie), Jay Brazeau (McMannis), Madison Davenport (Hannah). Gyártó: Ghost House Pictures / North Box Productions. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 92 perc.

Ole Bornedal műfaji kalandozásai során rendre visszatér a tágabb értelemben vett rémfilmhez, legyen szó a pályaindító Éjféli játszma sorozatgyilkos-thrilleréről vagy a Vikaren inváziós sci-fijéről, de a tengerentúli bérmunkában készített Démoni doboz az első színtiszta horrorja. A dán direktor korábban is előszeretettel épített zsánerklasszikusok parafrázisaira – lásd a Szabadíts meg minket a gonosztól esetét a Szalmakutyákkal vagy a Vikaren és a Támadók a Marsról hasonlóságait –, a Sam Raimi mérsékelt költségvetésű instant borzongatásokban utazó stúdiójának (Ghost House Pictures) összehozott Démoni doboz pedig az elmúlt években újra népszerűvé vált „megszállott gyerek”-témát lovagolja meg, főképp Az ördögűzőt és a Poltergeist-szériát használva sorvezetőként. Hasonlóan a Vikaren ufósított tanárnőjéhez, Bornedal újfent egy családi trauma metaforájaként használja a mindennapokba betörő fantasztikumot: a válás után lábadozó kétgyerekes família legkisebb tagja akad rá a címbeli dybbuk-dobozra, ami hamarosan halálfejes lepkékkel árasztja el a lakást és hatalmába keríti a kislányt. Az eredeti címben jelzett „possession” így egyszerre utal a démoni megszállottságra és a kislány a dobozra irányuló elkeseredett birtoklási vágyára, ami lényegében az egyetlen biztos pont lesz életében a család széthullása után. Bornedal példás műfajérzékenységgel vezényli le az egyébként sokszor látott történetsémát – amihez Jeffrey Dean Morgan (American Horror Story) remek alakítása és a zsidó misztika egzotikuma biztosít némi többletet –, stílusa és vizuális ötletei pedig a döcögősebb pontokon is átlendítik a cselekményt – mint a doboz-motívum párhuzamai a felülről filmezett tömbházakkal vagy a nyitójelenet Raimit fricskázó horror-burleszkje. A Démoni doboz nem forgatja fel a műfajt, tisztes rémisztgetés, amibe még egy kis hetvenes éveket idéző régimódi báj is szorult.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/10 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11286