KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Csantavéri Júlia: Vittorio Gassman (1922–2000)

• Schubert Gusztáv: XXL Az eklektika hősei
• Hirsch Tibor: Időn kívüli időutazó James Bond-korszak
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Nyugat-Keleti Díván Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Horváth Antal Balázs: Járatlan úton Privátbűnök, magáncsapdák
• Herpai Gergely: Pixel noir Digitális bűnök
• Pápai Zsolt: Zsánerek a fonákjáról John Sayles portréjához
• N. N.: John Sayles filmjei
• Muhi Klára: A törvény kapujában Beszélgetés a filmszakmáról
• Gervai András: Karakter Eurofilm: Hollandia
• Gervai András: Mélyföld: holland filmhelyzet
KÖNYV
• Zalán Vince: A valóság dramaturgiája Kieślowski mozija
• Csala Károly: Egy szavahihető ember Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben

• Geréb Anna: A filmkocka el van vetve A Goszfilmofond kincsei
• Halász Tamás: Testek tájban, tájak testen Táncfilmek
KRITIKA
• Varró Attila: Mélységillúzió South Park kontra Disney
• Békés Pál: Déli ritmus Cuki hagyatéka
• Köves Gábor: A jóízlésű idomár Pop, csajok satöbbi; Hi-Lo Country
• Pályi András: Hadüzenet, aranyhazugságokkal Tűzzel-vassal
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: M: I-2
• Nevelős Zoltán: Új csapás
• Köves Gábor: Tolvajtempó
• Bori Erzsébet: Frequency
• Ardai Zoltán: A tanú szeme
• Barotányi Zoltán: Galaktitkos küldetés
• Kézai Krisztina: Agyatlan apartman
• Hungler Tímea: Oltári vőlegény
• Tamás Amaryllis: A földlakók nemi élete
• Kis Anna: Mansfield Park
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ki volt?

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Zimmer Feri 2.

Csillag Márton

Zimmer Feri 2. – magyar, 2010. Rendezte és írta: Tímár Péter. Kép: Csukás Sándor. Szereplők: Reviczky Gábor (Feri), Pogány Judit (Vilma), Szarvas József (Pista), Kovács Vanda (Rózsi), Növényi Norbert (Csárli). Gyártó: Megafilm. Forgalmazó: Hungaricom. 100 perc.

A nyolcvanas évek egyik legígéretesebb magyar filmes tehetsége a kilencvenes évek derekán nézők tömegeihez találta meg az utat Csinibaba című filmjével. Annak ellenére, hogy a korai Tímár-remekekhez mérve (Egészséges erotika, Csapd le csacsi!) a Csinibaba gyakran öncélú poénszerkezete és szedett-vedett története sokak szemében visszalépés volt, rendezőnk a korai szatírák kompakt világlátása helyett az ezredforduló környékén a nosztalgiavígjátékok felé fordította tekintetét. Elkészült hát a 6:3 című időutazós keserű-komédia és a már címében is kellemesen lökött Zimmer Feri, mely egy tucat évvel elkészülte után, a szerencsétlen folytatás bemutatásával fedi csak fel valódi erényeit.

Tizenkét évvel a balatoni kaland után Fikász és családja egy véletlen folytán egy kastélyszálló üzemeltetője lesz. Feri továbbra sem találja a hangot Pistával, aki immár a veje, és természetesen nem bízik senkiben és semmiben, csakis saját vendéglátós megérzéseiben és praktikáiban. El is határozza, hogy a kastélyban kísértő állítólagos szellemek segítségével pörgeti fel a forgalmat, ám amikor az első álszellem hírére paratudós hölgyek érkeznek a szállóba, és felébresztik az igazi kísértetet, végképp elszabadulnak a palacsintasütők és az olcsó poénok. A film forgatókönyvét jegyző Tímár Péter vagy nagy sietségben ütötte össze a cselekmény vázát, vagy a forgatás során kellett kényszerű kompromisszumokat kötnie, mindenesetre a végeredmény azt igazolja, hogy ezúttal nem volt szerencsés a csillagok állása. Valószínűleg a fenti – ismeretlen – anomáliának esett áldozatul annak a Csukás Sándor operatőrnek a teljesítménye is, aki a Made in Hungária esetében nem hibázott, most azonban egyedül a szellem megjelenítését sikerült stílusosan megoldania. Úgy tűnik, a filmiparban – a vendéglátással ellentétben – nem válnak be a reflexből alkalmazott trükkök: az igénytelenség nem pótolhatja a kreativitást. Isten veled, Fikász család!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/01 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10478