KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: John Gielgud (1904–2000)
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Filmek fakamerával Paradoxonok Szőke Andrásról
• Reményi József Tamás: Szőke-körkép Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele
• Mihancsik Zsófia: Filmek a föld alatt Beszélgetés Gulyás Gyulával
• Gervai András: Bartók-kozmosz Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Varga Balázs: Sok rövid sokra megy Mediawave tizedszer
• N. N.: Mediawave 2000

• Schubert Gusztáv: A vad szem Gladiátor
• N. N.: Peplum-filmek
• Beregi Tamás: Róma virtuális öröksége Gladiátorok a számítógépen
• Varró Attila: Szebb tegnap Hongkongi filmtriád
• Barabás Klára: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Tamás Amaryllis: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Borkesz Andrea: Lex film vagy nem lesz film? Visegrádi filmtörvények
MULTIMÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Új idők új dalnokai Virtuális sztárok
• Vasák Benedek Balázs: A technika rítusa Jancsó CD-ROM
• Muhi Klára: Az aranyfej tükröződése Mozgóképtár
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Az érzelmek színe Michelangelo Antonioni: Írások, beszélgetések
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Stílgyak Életbevágó
• Bakács Tibor Settenkedő: Légy Tilos! Pol Pot megye punkjai
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: A kilencedik kapu
• Kis Anna: A repülés elmélete
• Pápai Zsolt: A bűnös
• Köves Gábor: Ég velünk
• Varró Attila: Pitch Black – Huszonkét évente sötétség
• Mátyás Péter: Péntek esti gáz
• Hungler Tímea: A múzsa csókja
• Vidovszky György: Az én házam, az én váram
• Máriássy Vanda: Tűzforró Alabama
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling II.

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szupermodell

Farkas Miklós

Krimi? Sci-fi? Thriller? Nem tudom. Az író-rendező, Michael Crichton sem tudja. Amit tudhatott, az az, hogy ezúttal nem áll mögötte olyan „isten is filmre teremtette” bestseller, amilyen a Kóma volt. Tudhatta továbbá, hogy a szupermodellek (vagyis egyszerűbben: reklámgörlök) sorozatos likvidálásának oka után szaglászó plasztikai sebész történetének fordulatai között mindössze két – viszonylag eredeti – ötlet van: a gyilkosságok indítéka, meg egy speciális lőszerszám, amellyel a borzongató külsejű bérgyilkos „itt repül a kismadár” felkiáltással áldozata szemébe villant, mitől is az elkábul. Szóval ezen okokból kifolyólag a Kóma mindenfajta logikát nélkülöző testvérfilmje, talán még pazarabb kivitelben tálalja az automatizált bűnbarlang – ezúttal egy filmgyár – szemkápráztató kulisszái között zajló üldözéseket, továbbá autóshajszákat, lövöldözéseket, s nem utolsósorban a korosodó Albert Finneyt, átellenben pedig az amerikai krimik ügyeletes Gonoszát, James Coburnt. A Szupermodell – mindezekkel együtt – mégis vontatottra, laposra, unalmasra sikeredett.

Pedig ha jó film nem is, de élvezhető mozi még kikerekedhetett volna belőle. Nem kellett volna más, mint hogy Crichton a műizgalmak, műborzalmak helyett Az első nagy vonatrablás című filmjében csillogtatott remek humorát adja. Ahogy teszi is, ám sajnos későn, csupán a Végső Nagy Leszámolás jelenetsorában, amikor már ő sem bírja tovább röhögés nélkül ezt a komputerizált agyrémet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/03 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6495