KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: John Gielgud (1904–2000)
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Filmek fakamerával Paradoxonok Szőke Andrásról
• Reményi József Tamás: Szőke-körkép Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele
• Mihancsik Zsófia: Filmek a föld alatt Beszélgetés Gulyás Gyulával
• Gervai András: Bartók-kozmosz Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Varga Balázs: Sok rövid sokra megy Mediawave tizedszer
• N. N.: Mediawave 2000

• Schubert Gusztáv: A vad szem Gladiátor
• N. N.: Peplum-filmek
• Beregi Tamás: Róma virtuális öröksége Gladiátorok a számítógépen
• Varró Attila: Szebb tegnap Hongkongi filmtriád
• Barabás Klára: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Tamás Amaryllis: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Borkesz Andrea: Lex film vagy nem lesz film? Visegrádi filmtörvények
MULTIMÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Új idők új dalnokai Virtuális sztárok
• Vasák Benedek Balázs: A technika rítusa Jancsó CD-ROM
• Muhi Klára: Az aranyfej tükröződése Mozgóképtár
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Az érzelmek színe Michelangelo Antonioni: Írások, beszélgetések
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Stílgyak Életbevágó
• Bakács Tibor Settenkedő: Légy Tilos! Pol Pot megye punkjai
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: A kilencedik kapu
• Kis Anna: A repülés elmélete
• Pápai Zsolt: A bűnös
• Köves Gábor: Ég velünk
• Varró Attila: Pitch Black – Huszonkét évente sötétség
• Mátyás Péter: Péntek esti gáz
• Hungler Tímea: A múzsa csókja
• Vidovszky György: Az én házam, az én váram
• Máriássy Vanda: Tűzforró Alabama
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling II.

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Erotikus fantázia

Fáber András

 

A nemzeti karakterről alkotott kollektív képzetek kialakításában fontos szerepük van azoknak a műalkotásoknak, amelyek az országlakosok szerelmi – illetve szexuális – magatartását mutatják be, s ezáltal némiképp formálják is azt. Így minden bizonnyal nemcsak etológiai, hanem társadalmi tudati oka is van, ha egy nemzet fiairól-lányairól elterjed a világban, hogy jó szeretők (előbb-utóbb, mint jó szexuál-soviniszták, ezt maguk is elhiszik). Ez valószínűleg fordítva is áll: G. B. Shaw fullánkos megjegyzése, mely szerint a melegvizes palack a kontinensen elősegíti, a szigetországban viszont helyesíti a nemi életet, felhetőleg nemcsak mint ok is felelős sok angolszász ágybeli kudarcért.

S most itt az ékesszóló cáfolat. A botránykedvelő hírében álló olasz filmrendező, Tinto Brass mesterműve, mely a honi filmcenzúra hivatalos eltöröltetése folytán került el hozzánk, ugyancsak bővelkedvén zaftos jelenetekben (amelyeket azonban mindig párás fények és redőzött leplek között mutat a rafinált kamera), meggyőző hevülettel szemlélteti, hogy még egy fehér angolszász (és minden valószínűség szerint protestáns) házaspár laknadt ereiben is forróbban kezd nyargalni a vér, ha latin partnerrel akad össze – sőt, a férj és a feleség kalandja a hitvesi ölelkezéseket is jótékonyan befolyásolja.

A számos – és változatos – aktus hiteles ható díszletek és kellékek között megy végbe két idősíkon: a második világháború idején, illetve a háború után pár évvel: minden bizonnyal retro-erotiko-soviniszta filmet látunk tehát, melyben a citrommal ízesített osztriga, illetve egy nagylábujj is alkalmasnak bizonyul a szereplők erotikus fantáziájának megindítására. Hírek szerint a film két változatban készült – csak találgathatjuk, hogy ez most melyik a kettő közül: a soft-e, avagy a hard.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/03 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4313