KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: John Gielgud (1904–2000)
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Filmek fakamerával Paradoxonok Szőke Andrásról
• Reményi József Tamás: Szőke-körkép Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele
• Mihancsik Zsófia: Filmek a föld alatt Beszélgetés Gulyás Gyulával
• Gervai András: Bartók-kozmosz Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Varga Balázs: Sok rövid sokra megy Mediawave tizedszer
• N. N.: Mediawave 2000

• Schubert Gusztáv: A vad szem Gladiátor
• N. N.: Peplum-filmek
• Beregi Tamás: Róma virtuális öröksége Gladiátorok a számítógépen
• Varró Attila: Szebb tegnap Hongkongi filmtriád
• Barabás Klára: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Tamás Amaryllis: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Borkesz Andrea: Lex film vagy nem lesz film? Visegrádi filmtörvények
MULTIMÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Új idők új dalnokai Virtuális sztárok
• Vasák Benedek Balázs: A technika rítusa Jancsó CD-ROM
• Muhi Klára: Az aranyfej tükröződése Mozgóképtár
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Az érzelmek színe Michelangelo Antonioni: Írások, beszélgetések
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Stílgyak Életbevágó
• Bakács Tibor Settenkedő: Légy Tilos! Pol Pot megye punkjai
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: A kilencedik kapu
• Kis Anna: A repülés elmélete
• Pápai Zsolt: A bűnös
• Köves Gábor: Ég velünk
• Varró Attila: Pitch Black – Huszonkét évente sötétség
• Mátyás Péter: Péntek esti gáz
• Hungler Tímea: A múzsa csókja
• Vidovszky György: Az én házam, az én váram
• Máriássy Vanda: Tűzforró Alabama
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling II.

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Örökzöld

N. N.

A brüsszeli székhelyű Európai Film és Televízió Akadémia háromszáz tagját kérte fel idén tavasszal, válasszák ki az elmúlt száz év legjelentősebb filmjeit. A végső lista 282 filmcímet tartalmaz. Ebből száz amerikai, harminckilenc francia, harmincnégy olasz, huszonkettő angol, tizenhat japán, tizennégy német, tizenegy orosz, tíz svéd, hét spanyol, négy dán. A többi országban akár ne is lett volna filmművészet. Az említésre méltatott filmek között egyetlen magyar film sem szerepel, igaz, a cseh újhullámból is csak egy fért be száz év legjobb filmjei közé, a Szigorúan ellenőrzött vonatok, száz év lengyel filmterméséből pedig három (Hamu és gyémánt, Az ígéret földje, Kék, ez utóbbi ráadásul igazából francia). Polanski, Skolimowski, Jancsó, Makk, Tarr, Szabó István, Mihalkov, Chytilová nevét hiába keresnénk a listán. Formanét is csak az Amadeus teszi emlékezetessé. De Jarman, Greenaway, Rohmer, Malle vagy Fassbinder sem kerültek be az első száz év legkiválóbb rendezői közé, kiszorította őket Blake Edwards, Jack Lee-Thompson, Frank Tashlin és Jamie Uys. A legjobb tizenhat film listája kevéssé bosszantó, csupa alapfilm szerepel benne (Chaplintől rögtön három is, ami elviselhető túlzás lenne, ha legalább egy Buster Keaton-opusz ott szerepelne), de azért nem feledtetheti a teljes jegyzék keltette rosszérzést, mennyire esetleges, hogy miből lesz (film)történelem. Mi otthon persze összeállíthatjuk a magunk nagytucatját, de egy ilyen nyilvános rangsor akkor sem tréfadolog, ha bírálják is, azért hat ránk, szelektál, befolyásolja a televíziók, a mozik, a filmklubok műsorát, ahogy a brüsszeli tizenkettő mindmáig mérvadó. Szép idea, hogy minden érték maradandó, csakhát kevéssé igaz: a jövő azé, aki megműveli. Csak szorgalom, türelem, kellő számú lista, vagyis gondos gyomlálás kérdése, hogy száz évek múltán a Pretty Woman ragyogjon a filmemlékezetben, a Szegénylegények és a Fekete Péter pedig elmerüljön a feledésben.

 

Orson Welles: Az aranypolgár (amerikai, 1941) – 25 szavazat

Marcel Carné: A szerelmek városa (francia, 1943) – 18 szavazat

Charlie Chaplin: Aranyláz (amerikai, 1925) – 17 szavazat

Szergej Eizenstein: Patyomkin páncélos (orosz, 1925) – 15 szavazat

Federico Fellini: Nyolc és fél (olasz, 1963) -14 szavazat

Carl Dreyer: Jeanne d’Arc (francia, 1928) – 13 szavazat

Jean Renoir: A játékszabály (francia, 1939) -13 szavazat

Andrej Tarkovszkij: Andrej Rubljov (orosz, 1967) – 12 szavazat

Jean Vigo: Atalante (francia, 1934) – 10 szavazat

Federico Fellini: Országúton (olasz, 1954) – 10 szavazat

Charlie Chaplin: Nagyvárosi fények (amerikai, 1931) – 9 szavazat

Charlie Chaplin: Modern idők (amerikai, 1936) – 6 szavazat

Federico Fellini: Amarcord (olasz, 1973)

D. W. Griffith: Türelmetlenség (amerikai, 1916)

Abel Gance: Napóleon (francia, 1927)

Stanley DonenGene Kelly: Ének az esőben (amerikai, 1952)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/08 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=327