KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: John Gielgud (1904–2000)
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Filmek fakamerával Paradoxonok Szőke Andrásról
• Reményi József Tamás: Szőke-körkép Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele
• Mihancsik Zsófia: Filmek a föld alatt Beszélgetés Gulyás Gyulával
• Gervai András: Bartók-kozmosz Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Varga Balázs: Sok rövid sokra megy Mediawave tizedszer
• N. N.: Mediawave 2000

• Schubert Gusztáv: A vad szem Gladiátor
• N. N.: Peplum-filmek
• Beregi Tamás: Róma virtuális öröksége Gladiátorok a számítógépen
• Varró Attila: Szebb tegnap Hongkongi filmtriád
• Barabás Klára: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Tamás Amaryllis: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Borkesz Andrea: Lex film vagy nem lesz film? Visegrádi filmtörvények
MULTIMÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Új idők új dalnokai Virtuális sztárok
• Vasák Benedek Balázs: A technika rítusa Jancsó CD-ROM
• Muhi Klára: Az aranyfej tükröződése Mozgóképtár
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Az érzelmek színe Michelangelo Antonioni: Írások, beszélgetések
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Stílgyak Életbevágó
• Bakács Tibor Settenkedő: Légy Tilos! Pol Pot megye punkjai
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: A kilencedik kapu
• Kis Anna: A repülés elmélete
• Pápai Zsolt: A bűnös
• Köves Gábor: Ég velünk
• Varró Attila: Pitch Black – Huszonkét évente sötétség
• Mátyás Péter: Péntek esti gáz
• Hungler Tímea: A múzsa csókja
• Vidovszky György: Az én házam, az én váram
• Máriássy Vanda: Tűzforró Alabama
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling II.

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

10 nap anyu nélkül

Rudolf Dániel

10 jours sans maman – francia, 2020. Rendezte: Ludovic Bernard. Írta: Mathieu Oullion és Ludovic Bernard. Kép: Vincent Richard. Szereplők: Franck Dubosc (Antoine), Aure Atika (Isabelle), Alice David (Julia), Alexis Michalik (Di Caprio), Héléna Noguerra (Audrey). Gyártó: Soyouz Films / StudioCanal. Forgalmazó: Big Bang Média. Szinkronizált. 104 perc.

 

Egyre nagyobb divat a vígjátékok honosítása – a legjobb példa a több mint tizenkét országban (köztünk itthon is) újraforgatott Teljesen idegenek, a legújabb „áldozat” pedig egy 2017-es argentin komédia, az Anya elment nyaralni, melyet először az olaszok, most pedig a franciák ültettek át a saját közegükbe. A könnyű adaptálhatóság oka főként a pofonegyszerű, nyelvtől és kultúrától független vígjátéki alaphelyzet: egy agyonterhelt feleség-édesanya dönt úgy, tíz napra elutazik a tengerpartra feltöltődni, mialatt a karrierjével elhavazott, családfőként nem túl sikeres HR-menedzser édesapának kell átvennie a háztartás-gyereknevelés gondjait. Innentől bárki, aki látott vígjátékot valaha, ki tudja találni, mi következik: hősünk igyekszik megküzdeni az olyan kihívásokkal, mint a reggeli-készítés, a gyerekek suliba fuvarozása vagy a pelenkacsere, de végül katasztrófa közelébe sodorja magát mind a szakmai-, mind a családi életben.

Ludovic Bernard filmje sokszor megfogalmazott tanulságokat próbál közölni a családban elfoglalt szerepek egyenlőtlenségéről és a gyerekeiket elhanyagoló munkamániás szülőkről, de csak éppen annyira meglebegtetve őket, hogy véletlenül se zavarják a nézőt a főhős szerencsétlenkedésén alapuló poénok közben. A probléma, hogy ezek a poénok sem ütnek igazán, szinte alig van olyan rész, amelyre egy órával a vetítést követően még emlékeznénk. Az apa jellemváltozása elnagyolt és olyan hirtelen jön, megalapozás nélkül – a cselekmény utolsó egynegyedében –, hogy hiteltelennek hat. A karakterek többségét néhány tollvonással elintézték a forgatókönyvírók, ezért nehéz azonosulni velük. A teljesen steril, nemzetközi szabvány szintén ront az összképen: a 10 nap anyu nélkül-ből mindenestül hiányzik a „franciásság”, a gallokra jellemző humor. Akárhol játszódhatna a világban, és valószínűleg fog is, hiszen a recept adott, csak a készterméket kell felmelegíteni a vállalkozóknak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/04 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14509