KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: John Gielgud (1904–2000)
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Filmek fakamerával Paradoxonok Szőke Andrásról
• Reményi József Tamás: Szőke-körkép Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele
• Mihancsik Zsófia: Filmek a föld alatt Beszélgetés Gulyás Gyulával
• Gervai András: Bartók-kozmosz Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Varga Balázs: Sok rövid sokra megy Mediawave tizedszer
• N. N.: Mediawave 2000

• Schubert Gusztáv: A vad szem Gladiátor
• N. N.: Peplum-filmek
• Beregi Tamás: Róma virtuális öröksége Gladiátorok a számítógépen
• Varró Attila: Szebb tegnap Hongkongi filmtriád
• Barabás Klára: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Tamás Amaryllis: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Borkesz Andrea: Lex film vagy nem lesz film? Visegrádi filmtörvények
MULTIMÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Új idők új dalnokai Virtuális sztárok
• Vasák Benedek Balázs: A technika rítusa Jancsó CD-ROM
• Muhi Klára: Az aranyfej tükröződése Mozgóképtár
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Az érzelmek színe Michelangelo Antonioni: Írások, beszélgetések
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Stílgyak Életbevágó
• Bakács Tibor Settenkedő: Légy Tilos! Pol Pot megye punkjai
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: A kilencedik kapu
• Kis Anna: A repülés elmélete
• Pápai Zsolt: A bűnös
• Köves Gábor: Ég velünk
• Varró Attila: Pitch Black – Huszonkét évente sötétség
• Mátyás Péter: Péntek esti gáz
• Hungler Tímea: A múzsa csókja
• Vidovszky György: Az én házam, az én váram
• Máriássy Vanda: Tűzforró Alabama
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling II.

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Éli könyve

Kovács Marcell

Book of Eli­ – amerikai, 2010. Rendezte: Allen Hughes és Albert Hughes. Írta: Gary Whitta. Kép: Don Burgess. Zene: Atticus Ross. Szereplők: Denzel Washington (Éli), Mila Kunis (Solara), Gary Oldman (Carnegie), Michael Gambon (George), Malcolm McDowell (Lombardi). Gyártó: Alcon / Silver Pictures. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 118 perc.

 

Magányos vándor bandukol a kietlen, poszt-apokaliptikus tájban. Ruhája koszlott, zsákjában fegyverarzenál, fülhallgatójából Al Green tiszteletes énekli gyönyörű fohászát a megváltásért. Határozott léptekkel halad távoli úticélja felé, nem tartóztathatják fel vérszomjas kannibál haramiák, nem gyűrhetik le gaz motoros martalócok. Történhet bármi, menetel rendületlenül a pusztaságban. De hová igyekszik? Milyen halaszthatatlan elintéznivalója lehet itt a semmi közepén?

Minél kevesebbet tudunk, annál jobb. Az erőltetetten csavaros és kényszeredetten emelkedett befejezésben úgyis fény derül mindenre, de addig élvezzük a kopár, futurista western nyújtotta örömöket. Merüljünk el a napszítta, romos környezet igéző látványában, lubickoljunk a mindent átható reménytelenségben. Gyönyörködjünk a kegyetlen sivatagi párbajokban és az őrült zsarnok szerepében megunhatatlan Gary Oldmanben. Képzeljük, hogy egy Leone-filmet látunk, a nagy robbanás utáni jövőben. Segítségül az egyik böhöm újbarbár harcos folyton a Volt egyszer egy vadnyugat zenéjét fütyörészi a fülünkbe.

A manapság népszerű világvége-forgatókönyvek egy variánsával van dolgunk, kivételesen zombik nélkül, viszont meglepően markáns mondanivalóval. A Hughes fivérek A pokolból óta nem forgattak nagyjátékfilmet, érthető hát igyekezetük, hogy most valami fajsúlyossal rukkoljanak elő, és az Éli könyve bizony nem habkönnyű lányregény. Elgondolkodtat hitről, reményről, kitartásról, és szót emel a nyomtatott könyvek védelmében. Nemes konzervativizmusa és vallásos meggyőződése komoly elvárásokat támaszt a nézővel szemben, de ahogyan egy Shyamalan-film sem kizárólag keresztény-allegóriaként működik, úgy az Éli könyve is nyugodt szívvel ajánlható csupán dögös akciófilmként, amelyben Denzel Washington egyszerre alakítja Mad Maxet, Zatoichit és Forrest Gumpot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/03 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10110