KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Szájtépés filmszakadásig 2.

• Kovács András Bálint: Sötét filmek A film noire és a modernitás
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Teremtés, lidércnyomás Noteszlapok
• Székely Gabriella: Együttműködik-e a kultúra? Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: A bűn iskolái Gyereksorsok és dokumentumok
• Tamás Amaryllis: Nem kor-szerű történet Beszélgetés Almási Tamással

• Schubert Gusztáv: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tatár György: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tillmann József A.: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• N. N.: New Age mozi
• Kriston László: Lelkek szélesvásznon New Age a moziban
• Kriston László: New Age és profit
• Altorjay Gábor: Leni és Balázs Egy film vázlata
• Márton László: Mozgó és be van tiltva Weimari tabuk
• Turcsányi Sándor: Ismeri Ön Turzonovovát? Szlovák filmek
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Médiaforradalom Ost-West Internet

• Fáber András: Magritte-dimenziók Alain Robbe-Grillet A szép fogolynőről
• Nánay Bence: A vízcsepp ráér Bill Viola mozgó festményei
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Félkegyelem Kelj fel Jancsi
• Ágfalvi Attila: Terelgetni, visszalépni Beszélgetés Fonyó Gergellyel
• Békés Pál: Devon szirtek Hadszíntér
• Varró Attila: Kamera-színház Férfitársaságban; Barátok és szomszédok
LÁTTUK MÉG
• Ágfalvi Attila: A lé meg a Lola
• Ádám Péter: Az évszázad gyermekei
• Bíró László: Doktor zsiványok
• Pápai Zsolt: A Mars-mentőakció
• Ardai Zoltán: Minden héten háború
• Máriássy Vanda: Az új Éva
• Hungler Tímea: Női vonalak
• Tosoki Gyula: Erin Brockovich – Zűrös természet
• Vidovszky György: Hulla, hó telizsák
• Illés Mária: Tök alsó
• Nyírő András: Brókerarcok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Özönvíz

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kung Fu Panda

Varró Attila

Kung Fu Panda – amerikai, 2008. Rendezte: Mark Osborne és John Stevenson. Írta: Ethan Reiff és Cyrus Voris történetéből Jonathan Aibel és Glenn Berger. Kép: Yong Duk Jhun. Zene: John Powell és Hans Zimmer. Gyártó: DreamWorks Animation / Pacific Data Images (PDI). Forgalmazó: UIP Duna. Feliratos. 88 perc.

 

Mióta az elmúlt bő tíz esztendőben a keleti harcművészeti filmek hagyományos wire-fu, azaz dróton rángatott kung fu koreográfiája komoly változáson ment át, és immár a dominánssá váló digitális átrajzolás következtében inkább illik rá a wired-fu („drót nélküli kung fu”) elnevezés, várható volt: a komoly témahiányban szenvedő hollywoodi állatos-digitális animáció előbb-utóbb lecsap a Shaolin sasokra, sárkányokra és sáskákra. A cápavadász bohóchalak és szörföző pingvinek hagyományához híven a választott sportjában hasonlóan alacsony eséllyel induló pandának jutott a főszerep a két műfaj közt tátongó szakadék áthidalásában: Po korpulens, fekete-fehér alakjában a hagyományos animáció által kedvelt kerekded formák randevúzhatnak a legmodernebb komputer-animáció vívmányaival.

A lusta, falánk pandamackó rögös útja az ősi templom kiképzőtermeitől a rettegett leopárdharcossal vívott megmérettetésig a wuxia-filmek körében hihetetlenül népszerű kiképzés-meséket adaptálja hibátlanul a „rút kikacsa”-típusú Disney-fejlődéstörténetek (Dumbótól Lecsóig) cselekménymenetéhez: így hát Po-nak nem leszámolnia kell régi énjével, hanem megtalálni a defektusában rejlő személyes hatalmat – ezúttal méretes elefántfül helyett tekintélyes mackóhas segít az égbe szállni. A rajzfilm írói egyértelműen a CGI mozgásanimáció gazdag tárházának minél gyakoribb szemléltetéséhez szabták a forgatókönyvet, így kapunk klasszikus kínai tekercsképeket idéző harcos álomjelenetet, elszánt párbajt az utolsó rizsgombócért, és ezért festik a shaolin kung fu öt alapstílusát jelentő állatparkot a hagyománynál változatosabbra (a tigris, daru és kígyó mellett a sárkányt majomra, a leopárdot sáskára cserélve). A végeredmény nem is annyira több generációt megcélzó gyerekmese, mint inkább játékos látványkavalkád, ahol a humoros dialógok hivatottak átsegíteni a nem létező sztorit egyik pazar kivitelezésű harcjelenettől a másikig. A Kung Fu Panda a Dreamworks ezredfordulós válasza a Disney-féle Micimackóra: körülbelül ilyen lenne ma a Pinokkió, frissen a Páncélba zárt szellem cethalából.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/07 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9426