KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Szájtépés filmszakadásig 2.

• Kovács András Bálint: Sötét filmek A film noire és a modernitás
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Teremtés, lidércnyomás Noteszlapok
• Székely Gabriella: Együttműködik-e a kultúra? Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: A bűn iskolái Gyereksorsok és dokumentumok
• Tamás Amaryllis: Nem kor-szerű történet Beszélgetés Almási Tamással

• Schubert Gusztáv: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tatár György: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tillmann József A.: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• N. N.: New Age mozi
• Kriston László: Lelkek szélesvásznon New Age a moziban
• Kriston László: New Age és profit
• Altorjay Gábor: Leni és Balázs Egy film vázlata
• Márton László: Mozgó és be van tiltva Weimari tabuk
• Turcsányi Sándor: Ismeri Ön Turzonovovát? Szlovák filmek
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Médiaforradalom Ost-West Internet

• Fáber András: Magritte-dimenziók Alain Robbe-Grillet A szép fogolynőről
• Nánay Bence: A vízcsepp ráér Bill Viola mozgó festményei
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Félkegyelem Kelj fel Jancsi
• Ágfalvi Attila: Terelgetni, visszalépni Beszélgetés Fonyó Gergellyel
• Békés Pál: Devon szirtek Hadszíntér
• Varró Attila: Kamera-színház Férfitársaságban; Barátok és szomszédok
LÁTTUK MÉG
• Ágfalvi Attila: A lé meg a Lola
• Ádám Péter: Az évszázad gyermekei
• Bíró László: Doktor zsiványok
• Pápai Zsolt: A Mars-mentőakció
• Ardai Zoltán: Minden héten háború
• Máriássy Vanda: Az új Éva
• Hungler Tímea: Női vonalak
• Tosoki Gyula: Erin Brockovich – Zűrös természet
• Vidovszky György: Hulla, hó telizsák
• Illés Mária: Tök alsó
• Nyírő András: Brókerarcok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Özönvíz

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pezsgő és macaron

Baski Sándor

Place publique – francia, 2018. Rendezte: Agnès Jaoui. Írta: Jean-Pierre Bacri. Kép: Yves Angelo. Szereplők: Agnès Jaoui (Hélène), Jean-Pierre Bacri (Castro), Léa Drucker (Nathalie), Kevin Azais (Manu), Héléna Noguerra (Vanessa). Gyártó: SBS Films / Le Pacte. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 98 perc.

 

Agnès Jaoui és Jean-Pierre Bacri évtizedek óta dolgoznak együtt, nemcsak színészekként, de forgatókönyvíró-párosként is. Alkotói kollaborációjukban a 2000-ben bemutatott Ízlés dolgával nyílt új fejezet, az írás mellett Jaoui ekkor már a rendezést is vállalta, és ez a felállás azóta is megmaradt. Öt közös filmjük mindegyike elhelyezhető a midcult drámák és az értelmiségi vígjátékok határmezsgyéjén, és a témáik is állandóak – a társadalmi-kulturális különbségek lebonthatóságának kérdése (Ízlés dolga), kapuzárási pánikban szenvedő, öntelt művészek (Mint egy angyal), problémás családi háttér (Au bout du conte), hűtlenség, megcsalás (Beszélj az esőről).

Az egyetlen nap leforgása alatt játszódó Pezsgő és macaronegy feledhetetlen kerti parti tételesen felmondja a páros összes kedvenc motívumát. A Párizs melletti villában összegyűlő celebtársaság középpontjában ismét egy öregedéstől és eljelentéktelenedéstől rettegő, egoista férfi áll (Bacri), aki megkeseríti exfelesége (Jaoui), és az írói ambíciókat dédelgető lánya életét is. A partiban részt vesznek az új idők új YouTube-sztárjai is, akik már teljesen más nyelvet beszélnek, de a fővárosi vircsaftot idegenkedve figyelő vidéki szomszédok is tiszteletüket teszik. A társasági vígjátékok hagyományainak megfelelően a tucatnyi szereplő mindegyike fókuszba kerül egy-egy pillanatra, a sztárok jelenlététől megrészegült pincérnőtől kezdve a fiatal szeretőn át a fontoskodó producerig.

A Pezsgő és macaron személyessége vitathatatlan (a válás témájának beemelésével a 25 éven át a magánéletben is egy párt alkotó Jaoui és Bacri a saját kapcsolatukra is reflektálnak), ahogy a közhelyessége is. Karakterdrámának túl felszínes, vígjátéknak nem elég bátor, annyira pedig sem a főszereplők, sem a mellékalakok nem érdekesek, hogy megérje másfél órát eltölteni a társaságukban.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/04 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14068