KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Szájtépés filmszakadásig 2.

• Kovács András Bálint: Sötét filmek A film noire és a modernitás
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Teremtés, lidércnyomás Noteszlapok
• Székely Gabriella: Együttműködik-e a kultúra? Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: A bűn iskolái Gyereksorsok és dokumentumok
• Tamás Amaryllis: Nem kor-szerű történet Beszélgetés Almási Tamással

• Schubert Gusztáv: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tatár György: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tillmann József A.: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• N. N.: New Age mozi
• Kriston László: Lelkek szélesvásznon New Age a moziban
• Kriston László: New Age és profit
• Altorjay Gábor: Leni és Balázs Egy film vázlata
• Márton László: Mozgó és be van tiltva Weimari tabuk
• Turcsányi Sándor: Ismeri Ön Turzonovovát? Szlovák filmek
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Médiaforradalom Ost-West Internet

• Fáber András: Magritte-dimenziók Alain Robbe-Grillet A szép fogolynőről
• Nánay Bence: A vízcsepp ráér Bill Viola mozgó festményei
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Félkegyelem Kelj fel Jancsi
• Ágfalvi Attila: Terelgetni, visszalépni Beszélgetés Fonyó Gergellyel
• Békés Pál: Devon szirtek Hadszíntér
• Varró Attila: Kamera-színház Férfitársaságban; Barátok és szomszédok
LÁTTUK MÉG
• Ágfalvi Attila: A lé meg a Lola
• Ádám Péter: Az évszázad gyermekei
• Bíró László: Doktor zsiványok
• Pápai Zsolt: A Mars-mentőakció
• Ardai Zoltán: Minden héten háború
• Máriássy Vanda: Az új Éva
• Hungler Tímea: Női vonalak
• Tosoki Gyula: Erin Brockovich – Zűrös természet
• Vidovszky György: Hulla, hó telizsák
• Illés Mária: Tök alsó
• Nyírő András: Brókerarcok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Özönvíz

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Három hegycsúcs

Kovács Patrik

Drei Zinnen – német-olasz, 2017. Rendezte és írta: Jan Zabeil. Kép: Axel Schneppat. Szereplők: Alexander Fehling (Aaron), Bérénice Bejo (Lea), Arian Montgomery (Tristan). Gyártó: Echofilm / Rohfilm. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 94 perc.

 

Szemlátomást kimeríthetetlenek a szövevényes apa-gyermek kapcsolatokat bemutató mozgókép-históriák: ezt ékesen bizonyítja az is, hogy átívelik a fél filmtörténetet. Legyen szó akár neorealista művészfilmről (Biciklitolvajok), családi melodrámáról (Kramer kontra Kramer) vagy túlfűtött akcióthrillerről (Fehér éjszaka), látható, hogy az apaszerep ellentmondásait kiaknázó mozik családfája mennyire szerteágazó. A Három hegycsúcs egy pillanatig sem viszonyul felforgató módon a tematikához, hiszen unalomig ismert családi válsághelyzetet exponál. Lea gyermekével, Tristannel és újdonsült élettársával, Aaronnal idillinek ígérkező kirándulást tesz az olasz Dolomitokba, ám a friss hegyi levegő indulatos viszályt gerjeszt a kisfiú és nevelőapja között. Kettejük egyre vehemensebb pszichológiai hadviselése egy balul sikerült túra során éri el csúcspontját: Aaron komoly sérülést szenved, ráadásul a leereszkedő ködben szem elől téveszti mostohafiát, s így mindkettejüket túszul ejti a fagyos hegyvidék.

Innentől a Három hegycsúcs hagyományos túlélőthrillerbe fordul át, ám Zabeil oly hosszan érleli a műfaj által megkövetelt konfliktust, hogy mire az valóban beizzik, elapad a feszültség. Az opusz sokkal izgalmasabb az ezt megelőző egy órában: nemesen konzervatív, lassan építkező családi melodráma pereg előttünk, melyet nem is a – sokszor banális – dialógok, hanem a kölcsönös meg nem értettséget kidomborító változatos motívumok éltetnek. Csalódást okoz viszont, hogy a felvetett problematika túl általános, így néhol olybá tűnhet, mintha egy zöldfülű családterapeutáknak szánt oktatófilmet látnánk. És bár a színészek az erősen tipizált karakterek bőrében is brillíroznak, Az igazi törődés című norvég mozi sokkal hitelesebb gesztusokkal tolmácsolta ugyanezt a témát a közelmúltban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13677