KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Szájtépés filmszakadásig 2.

• Kovács András Bálint: Sötét filmek A film noire és a modernitás
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Teremtés, lidércnyomás Noteszlapok
• Székely Gabriella: Együttműködik-e a kultúra? Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: A bűn iskolái Gyereksorsok és dokumentumok
• Tamás Amaryllis: Nem kor-szerű történet Beszélgetés Almási Tamással

• Schubert Gusztáv: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tatár György: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tillmann József A.: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• N. N.: New Age mozi
• Kriston László: Lelkek szélesvásznon New Age a moziban
• Kriston László: New Age és profit
• Altorjay Gábor: Leni és Balázs Egy film vázlata
• Márton László: Mozgó és be van tiltva Weimari tabuk
• Turcsányi Sándor: Ismeri Ön Turzonovovát? Szlovák filmek
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Médiaforradalom Ost-West Internet

• Fáber András: Magritte-dimenziók Alain Robbe-Grillet A szép fogolynőről
• Nánay Bence: A vízcsepp ráér Bill Viola mozgó festményei
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Félkegyelem Kelj fel Jancsi
• Ágfalvi Attila: Terelgetni, visszalépni Beszélgetés Fonyó Gergellyel
• Békés Pál: Devon szirtek Hadszíntér
• Varró Attila: Kamera-színház Férfitársaságban; Barátok és szomszédok
LÁTTUK MÉG
• Ágfalvi Attila: A lé meg a Lola
• Ádám Péter: Az évszázad gyermekei
• Bíró László: Doktor zsiványok
• Pápai Zsolt: A Mars-mentőakció
• Ardai Zoltán: Minden héten háború
• Máriássy Vanda: Az új Éva
• Hungler Tímea: Női vonalak
• Tosoki Gyula: Erin Brockovich – Zűrös természet
• Vidovszky György: Hulla, hó telizsák
• Illés Mária: Tök alsó
• Nyírő András: Brókerarcok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Özönvíz

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Édesnégyes

Huber Zoltán

Your Sister’s Sister – amerikai, 2012. Rendezte és írta: Lynn Shelton. Kép: Benjamin Kasulke. Zene: Vinny Smith. Szereplők: Emily Blunt (Iris), Rosemarie Dewitt (Hannah), Mark Duplass (Jack), Mike Birbiglia (Al). Gyártó: Ada Films. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 90 perc.

Az egyéni boldogulás, a szakmai karrier mítosza óhatatlanul vezet a hagyományos családmodell eróziójához, amely elsősorban az amerikai középosztály bevett értékrendjét sújtja. A tengerentúli indie-rendezők sem véletlenül boncolgatják oly kitartóan az útkereső harmincasok kusza párkapcsolati labirintusait, hisz a divatos melodrámák mögött valós társadalmi tünetek húzódnak. Az off-beat alkotások az álomgyári sziruppal szemben valódi élethelyzeteket, megfontolandó kiutakat kívánnak felmutatni – több-kevesebb sikerrel.

Lynn Shelton író-rendezőt is e nemes célok vezérlik, és a minimális költségvetésű, okos kamaradrámáival eddig sikerrel kerülte el a kortárs független szcénára egyre jellemzőbb, üres modorosságot. Shelton a klisék helyett érdekes, friss nézőpontokból mutatja be az apró, ám annál égetőbb egzisztenciális dilemmákat. Az Édesnégyes a korábbi darabok nyomvonalán halad, míg megoldásaival elsősorban az előző siker, a Sundance-kedvenc Legmelegebb nap formuláját gondolja tovább. A szimpatikusan egyszerű és letisztult receptúrából szerencsére ezúttal is kedves, szerethető végeredmény születik.

Két nővér és egy férfi barát fut egymásba egy idilli tóparti házban, ahol nemcsak a sűrű őszi pára, de az elvesztett testvér/szerelmes fájó emléke is megüli a levegőt. E három fiatal keserédes egymásra találása a szépen fényképezett színészi improvizációkra épül, a sűrű párbeszédek ellenpontjaiként pedig az álmos vidéki tájképek kapnak szerepet. Hőseink egymáshoz (és önmagukhoz) fűződő viszonyai az összes lehetséges módon egymásba gabalyodnak, a sorsuk alakulása ezért az apróbb döccenők ellenére is kellő feszültséggel viszi előre a történetet. Sőt, Shelton végül a megfelelő érzelmi csúcspontot is képes meghódítani: egy pillanatra sikerül elhitetetnie, hogy az igazi boldogság még ebben a kusza, kiszámíthatatlan világban sem teljesen reménytelen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/09 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11227