KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Szájtépés filmszakadásig 2.

• Kovács András Bálint: Sötét filmek A film noire és a modernitás
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Teremtés, lidércnyomás Noteszlapok
• Székely Gabriella: Együttműködik-e a kultúra? Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: A bűn iskolái Gyereksorsok és dokumentumok
• Tamás Amaryllis: Nem kor-szerű történet Beszélgetés Almási Tamással

• Schubert Gusztáv: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tatár György: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tillmann József A.: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• N. N.: New Age mozi
• Kriston László: Lelkek szélesvásznon New Age a moziban
• Kriston László: New Age és profit
• Altorjay Gábor: Leni és Balázs Egy film vázlata
• Márton László: Mozgó és be van tiltva Weimari tabuk
• Turcsányi Sándor: Ismeri Ön Turzonovovát? Szlovák filmek
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Médiaforradalom Ost-West Internet

• Fáber András: Magritte-dimenziók Alain Robbe-Grillet A szép fogolynőről
• Nánay Bence: A vízcsepp ráér Bill Viola mozgó festményei
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Félkegyelem Kelj fel Jancsi
• Ágfalvi Attila: Terelgetni, visszalépni Beszélgetés Fonyó Gergellyel
• Békés Pál: Devon szirtek Hadszíntér
• Varró Attila: Kamera-színház Férfitársaságban; Barátok és szomszédok
LÁTTUK MÉG
• Ágfalvi Attila: A lé meg a Lola
• Ádám Péter: Az évszázad gyermekei
• Bíró László: Doktor zsiványok
• Pápai Zsolt: A Mars-mentőakció
• Ardai Zoltán: Minden héten háború
• Máriássy Vanda: Az új Éva
• Hungler Tímea: Női vonalak
• Tosoki Gyula: Erin Brockovich – Zűrös természet
• Vidovszky György: Hulla, hó telizsák
• Illés Mária: Tök alsó
• Nyírő András: Brókerarcok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Özönvíz

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

PAPÍRMOZI

Bayer Antal

COMICS

A már több mint 70 éves Batman legtöbb ellensége is majdnem vele egyidős. Bár rendszeresen kerül szembe újabb és újabb szuper- és normálgonoszokkal, a végtelen sorozat íróinak csak nagyritkán sikerül olyan új karaktert megalkotniuk, akivel valóban színesebbé válik a denevérember életére vagy csak bosszantására pályázók amúgy is tarka sereglete. Amikor Jeph Loeb néhány évvel ezelőtt kitalálta Bruce Wayne gyerekkori jó barátja, Tommy Elliot – altatódalra utaló kódnevén Hush – figuráját, még nem lehetett sejteni, vajon egyszeri használatra készült, vagy viszontlátjuk még valamikor. Az utóbbi történt, ám az eredmény enyhén szólva is vegyesre sikerült – egészen addig, amíg kezébe nem vette a dolgot Paul Dini. A rajzfilmek (és a rajzfilmek ihlette képregények) világából érkező közkedvelt író, Kevin Smith egyik legjobb barátja és alkalmi munkatársa, némi meglepetésre a komorabb történetekben is maradandót alkotott. Egyik legnagyobb fegyvertényének éppen azt tartják, hogy sikerült végre a megfelelő helyre tennie Hush-t, ezt az eredeti sztori óta hol Jokernél is veszélyesebb, hol szinte szánalmas alakként ábrázolt pszichopatát. A tizedik magyar nyelvű Batman-kötet a legjobbak közül való, kritikusok és rajongók egyaránt dicsérik.

Batman: Hush szíve. Színes, puhafedeles. Kiadó: Képes Kiadó.

KLASSZIKUSOK

Mennyire van szükség Magyarországon újabb, ráadásul más országban készült irodalmi adaptációs képregényekre? Egy havonta megjelenő sorozat tavaly október óta igyekszik megadni erre a választ. A szép kivitelezésű és nagyon kedvező árú, újságárusoknál és könyvesboltokban egyaránt kapható képregények szinte természetszerűleg elsősorban az angolszász irodalom legnépszerűbb „ifjúsági” műveiből kerülnek ki, egyelőre különösebb kockázat vállalása nélkül (Defoe, Dickens, Mark Twain, Conan Doyle, Verne). Érdekesség, hogy bár a címek nagyjából megegyeznek a régi, néha a magyar adaptálókat is megihlető Classics Illustrated kínálatával, ezeket az újonnan készült képregényeket az indiai Campfire kiadó rendelte meg, többnyire helybéli grafikusok (többnyire profi) rajzaival.

Klasszikusok képregényben. Színes, puhafedeles. Kiadó: Ventus Libro.

HAZAI

A korábban már ajánlott Párkocka.hu után egy újabb közös vállalkozást mutatok be, ám azon túl, hogy ez is fellelhető az interneten, a 5panels.hu nem sokban hasonlít a pár hónappal korábban indult másik gyűjteményre. A Tálosi András (alias Spuri) által kezdeményezett, jelen állapotában már hét fiatal alkotóból álló csapat tagjai alacsony példányszámban, saját erőből kiadott képregényeik tartalmát viszik fel a honlapra, illetve új, eredeti művekkel is kiegészítik a kínálatot. A szerveződés lazább, a hét szerző (Tálosin kívül Papp Imre, Koska Zoltán, Pádár Ádám, Molnár Gábor, Halmi Zsolt és Katrina McGill) a hét egy-egy napján küldi be a frissítését, ám a március képregénybörzén már egy közös, nyomtatott kiadványban (Vadhajtás) az összedolgozást is kipróbálták.

5panels.blog.hu. Online képregények.

MANGA

A hazai mangakiadás – sőt, a teljes magyarországi képregénykiadás – eddig legambiciózusabb vállalkozása ért véget az Árnybíró utolsó részének a megjelenésével. Az összesen mintegy 3600 oldalon át futó történet szerzői koreaiak, akiket az a ritka megtiszteltetés ért, hogy művük japán megrendelésre készülhetett. Nem véletlenül, mint ahogy a magyar kiadó sem csak találomra kezdte éppen ezzel a működését öt évvel ezelőtt. Jang Kjung-il részletgazdag rajzai alkalmasak arra, hogy szertefoszlassák a mangák grafikájával szembeni előítéleteket, Joun In-van pedig magas fokú felkészültségről tesz bizonyságot hazája történelme és mesevilága terén. Igazi epikus művet alkottak, amolyan távol-keleti pikareszkként induló, majd műfajok egész sorába bele-belekóstoló, bár helyenként a célközönség életkorának a tekintetében egyenetlen fantasyt. Aki még nem ismeri, azt ajánlom, hogy az eredeti megjelenéshez hasonló tempóban olvassa, hagyjon némi időt az egyes kötetek befogadására, így kevésbé ütköznek ki a hatalmas terjedelemnek betudható hiányosságok és következetlenségek.

Árnybíró 1-18. Fekete-fehér, puhafedeles. Kiadó: MangaFan.

Bayer Antal


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10585