KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Grunwalsky Ferenc: Senki sem dadog Fiatal filmesek
• Varga Balázs: A másik ország Fiatal filmesek
• Vasák Benedek Balázs: Egy a sok közül A Balázs Béla Stúdió filmjei
• Müllner Dóra: Megfelelő emberek Beszélgetés a Közgáz Vizuális Brigáddal
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Súlytalanság Berlin
• N. N.: Az 50. berlini filmfesztivál díjai
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Testgubó és szuperegó Szimulált világ
• Janisch Attila: Virtuális koporsó – digitális lélek Cyberológiai horror

• Bori Erzsébet: Fenevadak a golftanfolyamon Highstmith-horror
• N. N.: Patricia Higsmith (1921–1995)
• Bikácsy Gergely: A legokosabb gyilkos Hitchcock nyomában
• Ardai Zoltán: Texas, az éjszaka csodái Véresen egyszerű
VIDEÓKLIP
• Kömlődi Ferenc: Robotok, idióták, szilikon-angyalok Chris Cunningham videóklipjei
FESZTIVÁL
• Báron György: Mozifieszta Mar del Plata

• Zalán Vince: A vidéki film Filmnapló
KÖNYV
• Harmat György: Művészet és ipar születik Kömlődi Ferenc: Az amerikai némafilm
KRITIKA
• Székely Gabriella: Nagyjuli Kisvilma – Az utolsó napló
• Hirsch Tibor: Egy világ, nyolc és fél rubrika 8 és ½ nő
• Varró Attila: Vörös kereszt Holtak útja
• Györffy Miklós: Az eltűnő öröm nyomában Buena Vista Social Club
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Ember a Holdon
• Békés Pál: Magnolia
• Pápai Zsolt: Lány a hídon
• Gervai András: Pola X
• Köves Gábor: Egy kapcsolat vége
• Mátyás Péter: Halálsoron
• Turcsányi Sándor: A fiúk nem sínak
• Hungler Tímea: Észvesztő
• Elek Kálmán: Hó hull a cédrusra
• Kovács Marcell: Alkonyattól pirkadatig 2. – Texasi vérdíj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Végsebesség

Nagy Gergely

Fellélegezhetünk: az amerikai kalandfilm a kommunizmus bukása ellenére mégsem marad ellenségkép nélkül. Itt az új ellenség, az oroszok! Hogy ők már voltak egyszer? Sebaj, ezek most más oroszok. Oroszból is többféle van: jó orosz, gonosz orosz, amerikanizált orosz, bombanő orosz, ex-KGB-s orosz. Valamint mindezek variációi, esetünkben a bombanő és az ex-KGB-s keveréke. Mert miről is van szó? Az amerikai tömegfilm jó érzékkel mozdult rá a történelmi változásra, többé nem a kommunisták a jenki mozihősök ellenfelei, nem az usankás, kalasnyikovos megszállók, hanem az öltönyös, angolul kitűnően beszélő, kiszolgált ügynökök, az „elbocsátott légió”, a gengszterré avanzsált titkosszolgálatiak.

Volt KGB-sek egy lestrapált Boeing fedélzetén, óriás, cirill betűs ládákba rejtve egy rozsdatemetőbe juttatják Oroszország aranytartalékának egy részét. A gép az Interflug egykori járata, most hullák és aranytömbök vannak a gyomrában. Két orosz ügynöknő árulóvá válik, az egyiket kinyírják a kollégái, a másik, hogy eltűnhessen, megrendezi saját halálát, egy ejtőernyős balesetet. Itt lép be a képbe az amerikai ejtőernyős srác, a botrányairól híres, ám jólelkű fickó, hogy akaratán kívül az események kellős közepén landolva megmentse a nőt, az aranyat és az USA becsületét. Győz a jenki, mi pedig, keletiek, maradunk jóravaló, buta népség, akiket fel kell szabadítani, hogy szárnyaljunk mi is, mint a légtornászok. Ez egy jól megcsinált akciókrimi. Ejtőernyős üldöz autóst, autós nőt, nő férfit, a földön és fenn a légben. Vicc, csók, pofon is van, kellő mennyiségben. A „húzónév”, Nastassja Kinski három percre tűnik fel, rossz a helyzet és az alakítás, de legalább van egy arc, amely emlékeztet minket arra, hogy léteznek másféle filmek is. Valahol az egekben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/02 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=412