KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Grunwalsky Ferenc: Senki sem dadog Fiatal filmesek
• Varga Balázs: A másik ország Fiatal filmesek
• Vasák Benedek Balázs: Egy a sok közül A Balázs Béla Stúdió filmjei
• Müllner Dóra: Megfelelő emberek Beszélgetés a Közgáz Vizuális Brigáddal
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Súlytalanság Berlin
• N. N.: Az 50. berlini filmfesztivál díjai
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Testgubó és szuperegó Szimulált világ
• Janisch Attila: Virtuális koporsó – digitális lélek Cyberológiai horror

• Bori Erzsébet: Fenevadak a golftanfolyamon Highstmith-horror
• N. N.: Patricia Higsmith (1921–1995)
• Bikácsy Gergely: A legokosabb gyilkos Hitchcock nyomában
• Ardai Zoltán: Texas, az éjszaka csodái Véresen egyszerű
VIDEÓKLIP
• Kömlődi Ferenc: Robotok, idióták, szilikon-angyalok Chris Cunningham videóklipjei
FESZTIVÁL
• Báron György: Mozifieszta Mar del Plata

• Zalán Vince: A vidéki film Filmnapló
KÖNYV
• Harmat György: Művészet és ipar születik Kömlődi Ferenc: Az amerikai némafilm
KRITIKA
• Székely Gabriella: Nagyjuli Kisvilma – Az utolsó napló
• Hirsch Tibor: Egy világ, nyolc és fél rubrika 8 és ½ nő
• Varró Attila: Vörös kereszt Holtak útja
• Györffy Miklós: Az eltűnő öröm nyomában Buena Vista Social Club
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Ember a Holdon
• Békés Pál: Magnolia
• Pápai Zsolt: Lány a hídon
• Gervai András: Pola X
• Köves Gábor: Egy kapcsolat vége
• Mátyás Péter: Halálsoron
• Turcsányi Sándor: A fiúk nem sínak
• Hungler Tímea: Észvesztő
• Elek Kálmán: Hó hull a cédrusra
• Kovács Marcell: Alkonyattól pirkadatig 2. – Texasi vérdíj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Novocain

Somogyi Marcell

 

David Atkins sajátos stílusú filmjének főhőse, Dr. Frank Sangster, sikeres fogorvos, akit tökéletesen kielégít hivatásának gyakorlása, magánéletében pedig asszisztense, Jean szerelme. Betegeinek idilli képsorokat vetít videón a fájdalmas kezelések közben, ő maga pedig saját kis idilli világában él. Egészen addig, amíg fel nem keresi rendelését egy beteg, Susan Ivey, aki a másnap reggelre megbeszélt kezelésig kikönyörög öt darab, csak receptre kapható érzéstelenítőt. Még aznap kiderül, hogy Susan egy nullával megtoldotta az orvos által felírt mennyiséget, de Sangster gyorsan napirendre tér a dolog fölött. Annál is inkább, mert hazatérve drog-függő öccse várja, aki kissé „összemaszatolja” a szokványosnak induló estét. Sangster azon sem lepődik meg túlzottan, hogy Susan nem jön el a reggeli kezelésre – megjelenik viszont este, rendelés után, és elcsábítja a férfit. Másnap reggel kifosztva találják a rendelő gyógyszerkészletét. Sangster „kétségbeesetten keresi Susant”: feje fölött lebeg a Jean előtti lebukás veszélye, nyakán a Drug Enforcement Administration. Ráadásul belép a történetbe Susan bátyja, akit kisvártatva holtan találnak Sangster otthonában.

A cselekmény örvényszerűen bonyolódik tovább, helyenként megszakítva Vilko Filac egyéni, hatásos röntgenfelvételeivel, amelyek Steve Bartek kísérőzenéjével együtt az egész filmet „megemelik”. Steve Martinról már nem mondható el ugyanez: a műfaj mintha „lötyögne rajta”. Talán ez is az oka annak, hogy az egész film kicsit eklektikussá válik. Az egymást ellenpontozó, különböző stílusú felvételek összegyúrása nem hoz létre új stílust (a történet záró részének miliője a film közepe táján felvillantva például értelmetlen maradt számomra); a nagy lendülettel előadott sztori – az eredeti, brutális végkifejlet ellenére – nem hagy mély nyomot maga után.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/02 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2089