KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Grunwalsky Ferenc: Senki sem dadog Fiatal filmesek
• Varga Balázs: A másik ország Fiatal filmesek
• Vasák Benedek Balázs: Egy a sok közül A Balázs Béla Stúdió filmjei
• Müllner Dóra: Megfelelő emberek Beszélgetés a Közgáz Vizuális Brigáddal
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Súlytalanság Berlin
• N. N.: Az 50. berlini filmfesztivál díjai
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Testgubó és szuperegó Szimulált világ
• Janisch Attila: Virtuális koporsó – digitális lélek Cyberológiai horror

• Bori Erzsébet: Fenevadak a golftanfolyamon Highstmith-horror
• N. N.: Patricia Higsmith (1921–1995)
• Bikácsy Gergely: A legokosabb gyilkos Hitchcock nyomában
• Ardai Zoltán: Texas, az éjszaka csodái Véresen egyszerű
VIDEÓKLIP
• Kömlődi Ferenc: Robotok, idióták, szilikon-angyalok Chris Cunningham videóklipjei
FESZTIVÁL
• Báron György: Mozifieszta Mar del Plata

• Zalán Vince: A vidéki film Filmnapló
KÖNYV
• Harmat György: Művészet és ipar születik Kömlődi Ferenc: Az amerikai némafilm
KRITIKA
• Székely Gabriella: Nagyjuli Kisvilma – Az utolsó napló
• Hirsch Tibor: Egy világ, nyolc és fél rubrika 8 és ½ nő
• Varró Attila: Vörös kereszt Holtak útja
• Györffy Miklós: Az eltűnő öröm nyomában Buena Vista Social Club
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Ember a Holdon
• Békés Pál: Magnolia
• Pápai Zsolt: Lány a hídon
• Gervai András: Pola X
• Köves Gábor: Egy kapcsolat vége
• Mátyás Péter: Halálsoron
• Turcsányi Sándor: A fiúk nem sínak
• Hungler Tímea: Észvesztő
• Elek Kálmán: Hó hull a cédrusra
• Kovács Marcell: Alkonyattól pirkadatig 2. – Texasi vérdíj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mamma Mia! Sose hagyjuk ABBA

Fekete Tamás

Mamma Mia! Here We Go Again! – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Ol Parker. Kép: Robert Yeoman. Zene: ABBA. Szereplők: Meryl Streep / Lily James (Donna), Amanda Seyfried (Sophie), Pierce Brosnan (Sam), Colin Firth (Harry), Andy Garcia (Fernando). Gyártó: Universal / Legendary Entertainment. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 114 perc.

 

Az alcím (az eredetiben a Mamma Mia című dalból származó „Újra itt vagyunk”) teljes pontossággal lefedi a tartalmat: szinte minden teljesen ugyanaz, csak mintha az ABBA-estre összesereglett színészek a wurlitzerből már csak a Greatest Hits 2.-ről választhattak volna számokat, minek következtében a felvezető-összekötő jelenetek is kissé kényszeredettebbek és erőltetebbek lettek – ami nem is csoda, tekintve, hogy ezúttal nem állt rendelkezésre olyan bejáratott, működőképes és sikeres forrás, mint az előző film esetében az 1999-ben bemutatott színpadi mű.

Teljesen érthető, hogy a Universal a 2008-as, több mint 600 millió dolláros bevételt hozó moziadaptáció után nem akarta magukra hagyni a rajongókat, bár a második részre éppen 10 évet kellett várni. A kérdés az volt, hogy mihez tudnak kezdeni, ha nem csupán a kész alapanyag hiányzik, de a felhasználható dalok mennyisége is erősen megcsappant. A formulán, a karaktereken, de még a paradicsomi helyszínen is felesleges lett volna bármit változtatni, az viszont már sokkal inkább csalódást keltő, hogy milyen izgalommentes és fantáziátlan a dramaturgia, amely összekapcsolja ezeket a hol már felhasznált, hol jogosan mellőzöttnek hangzó ABBA-számokat. A színházi darabot szerző Catherine Johnson így inkább még egyszer, flashback-formában is elmeséli hősnőnk, Sophie fogantatásának kissé kacifántos történetét, miközben a történet középpontjába az anya-lány viszonyt állítja, ráadásul a kettős idősík miatt többfajta megközelítést is felvetve. Ám hiába szeretne valami tartalmasabbat mondani – miközben úgy tűnik, még olyan problémák is foglalkoztatnák, mint a hűtlenség, vagy akár a karrier lehetősége - , a film megelégszik azzal, hogy épp csak annyira legyen mély és gondolatébresztő, ahogy azt bármelyik közismert sláger is tenné.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13782