KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 31. Magyar Filmszemle díjai
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Sodrásban
• Jeles András: Szemlélődés Játékfilmek
• Forgách András: A megtalált színész Játékfilmek
• Muhi Klára: Háromgarasos mozi Kisjátékfilmek
• Gelencsér Gábor: Romvirág Dokumentumfilmek
HORROR
• Varró Attila: Amerikai gótika Kosztümös horrorfilmek
• Pápai Zsolt: Rémségek kicsiny falva Az Álmosvölgy legendája

• Király Jenő: Rovareposzok Multiplex esztétika II.
ANIMÁCIÓ
• Reisenbüchler Sándor: A tengeralattjáró sárga mosolya A Beatles-kor alámerülése
• Kemény György: Öö Észt és lengyel animáció
• Hegyi Gyula: Kockáról kockára

• Bóna László: Bukás a győzelembe Sport a filmben
• Ardai Zoltán: Tüzes aréna Kokó és a média
• Zalán Vince: A tehetetlenség melankóliája Filmnapló
KÖNYV
• Kelecsényi László: Bővített újratermelés Filmlexikon
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Magára maradt történet Jadviga párnája
• Fábry Sándor: Apád, anyád Mindent anyámról
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Szomorú vasárnap
• Déri Zsolt: A John Malkovich-menet
• Pohl Péter: Az élet egy füttyszó
• Turcsányi Sándor: Taxi, Madrid
• Gervai András: Alice és Martin
• Pápai Zsolt: A part
• Vidovszky György: Hurrikán
• Lévai Zsuzsa: Stuart Little, kisegér
• Mátyás Péter: A bennfentes
• Tamás Amaryllis: Hálószobák és előszobák
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Kolóniák

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Két nap Párizsban

Kolozsi László

2 days in Paris – francia-német, 2007. Rendezte és írta: Julie Delpy. Kép: Lubomir Bakchev. Zene: Julie Delpy. Szereplők: Julie Delpy (Marion), Adam Goldberg (Jack), Daniel Brühl (Lukas), Marie Pillet (Anna), Albert Delpy (Jeannot). Gyártó: Back Up Media / Polaris Films. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 96 perc.

 

Találgattam – mielőtt megnéztem a 2 nap Párizsbant –, vajon milyen filmet rendezhetett Julie Delpy; kitől tanulhatta a legtöbbet? Kinek a hatását lehet majd érezni művén, melyet nem csak forgatókönyvíróként, rendezőként, vágóként, de még zeneszerzőként is jegyez? Milyen filmet rendezhet a francia film kisasszonya? Az a nő, aki tizennégy évesen Jean-Luc Godard-nál kezdte pályáját, aki számtalan (itthon sajnos alig ismert) remekműnek lett a középpontja, akinek bájos arca a rendezőkben a XVI. századi angyalokat és madonnákat idézte fel, akiről üdeségre és ártatlanságra (illetve az áratlanság köntösébe bújó romlottságra) asszociáltak olyan rendezők, mint Bertrand Tavernier, Kie¶lowski, vagy Jim Jarmusch. A cím és a film nyitánya árulkodó: vonat suhan el európai városok mellett. Velencéből Párizsba tart. Vagyis úgy tűnik – ez lehet az első benyomás –, hogy a 2 nap Párizsban szoros kapcsolatban van Richard Linklater kultfilmjével, a Mielőtt felkel a nappal: de a biztató kezdet megtévesztő, a 2 nap Párizsban-ból nem csak Ethan Hawke hiányzik.

Nem árulok zsákbamacskát: Delpy kisasszonyra Woody Allen hatott (Godard extrém Lear királyának forgatásán ismerhette meg) és a Jóbarátok sorozat. A hősszerelmes szerepére is a Jóbarátok fontos epizódszereplőjét (Adam Goldberg) kérte fel – a mellékszerepeket pedig családtagjaira osztotta. A 2 nap Párizsban New York-i neurotikusoknak szól – nem franciáknak és nem is a franciákról. Az amerikai barát elveszettnek érzi magát Párizsban: az újrahasznosított sztereotípiákból legyártott franciák egzaltáltak, szexőrültek, furcsa dolgokat esznek. Úgy érzi magát, mintha folyton kibeszélnék. Julie Delpy féltucatnyi filmet megidéz: nem csak az Utolsó tangót, vagy az M-et érdemes keresni, de azokat a jelentős műveket is, melyekhez ő is hozzáadott. Vagyis a 2 nap… nem csak a Jóbarátok fanok vagy a Párizs hívószóra elakadó lélegzetűek számára üdítő élmény, hanem azoknak is, akik a régi Julie Delpyt keresik. Megtalálják.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/04 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9327