KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 31. Magyar Filmszemle díjai
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Sodrásban
• Jeles András: Szemlélődés Játékfilmek
• Forgách András: A megtalált színész Játékfilmek
• Muhi Klára: Háromgarasos mozi Kisjátékfilmek
• Gelencsér Gábor: Romvirág Dokumentumfilmek
HORROR
• Varró Attila: Amerikai gótika Kosztümös horrorfilmek
• Pápai Zsolt: Rémségek kicsiny falva Az Álmosvölgy legendája

• Király Jenő: Rovareposzok Multiplex esztétika II.
ANIMÁCIÓ
• Reisenbüchler Sándor: A tengeralattjáró sárga mosolya A Beatles-kor alámerülése
• Kemény György: Öö Észt és lengyel animáció
• Hegyi Gyula: Kockáról kockára

• Bóna László: Bukás a győzelembe Sport a filmben
• Ardai Zoltán: Tüzes aréna Kokó és a média
• Zalán Vince: A tehetetlenség melankóliája Filmnapló
KÖNYV
• Kelecsényi László: Bővített újratermelés Filmlexikon
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Magára maradt történet Jadviga párnája
• Fábry Sándor: Apád, anyád Mindent anyámról
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Szomorú vasárnap
• Déri Zsolt: A John Malkovich-menet
• Pohl Péter: Az élet egy füttyszó
• Turcsányi Sándor: Taxi, Madrid
• Gervai András: Alice és Martin
• Pápai Zsolt: A part
• Vidovszky György: Hurrikán
• Lévai Zsuzsa: Stuart Little, kisegér
• Mátyás Péter: A bennfentes
• Tamás Amaryllis: Hálószobák és előszobák
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Kolóniák

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A néma forradalom

Soós Tamás Dénes

Das schweigende Klassenzimmer – német, 2018. Rendezte és írta: Lars Kraume (Dietrich Garstka regényéből). Kép: Jens Harant. Zene: Christoph Kaiser és Julian Maas. Szereplők: Leonard Scheicher (Theo), Tom Gramenz (Kurt), Lena Klenke (Lena), Ronald Zehrfeld (Hermann Lemke). Gyártó: Cross Akzente Film- und Fernsehproduktion / Studiocanal Film / Zero One Film / ZDF. Forgalmazó: Mozinet. Szinkronizált/feliratos. 111 perc.

 

Amikor a szavak megbízhatatlanná válnak, lázadni leghatékonyabban a csenddel lehet. Deák Kristóf egy Oscar-díjas kisfilmet (Mindenki), Lars Kraume pedig egy magyar érdekeltségű történelemfilmet épített erre a gondolatra. Az állam Fritz Bauer ellen rendezője ezúttal egy lábjegyzetet húz elő az 50-es évekbeli Németország történelméből: két sztálinvárosi kamasz egy nyugatnémet moziba átszökve értesül róla, hogy Budapesten szovjetellenes felkelés zajlik, és az iskolában kétperces csenddel adóznak az ‘56-os halottak emlékének.

Kraume számunkra ismerős sémákat mozgat: A Pál utcai fiúk serdülőkori heroizmusába a Mephisto kollaborációs-erkölcsi dilemmáit vegyíti, de az említettek művészi ambícióját nélkülözi. A néma forradalom az elgondolkodtatást, kísérletezést míves, középutas szórakoztatásra cserélő művészmozik igényeit elégíti ki – a pátoszos fináléig a jelentős aránytévesztés nélkül. A vonalvezetés ízig-vérig klasszikus, de az alapanyag drámailag sűrű, a szereposztás telitalálatos (a frissen felfedezett Leonard Scheicher egyenest a németek Vecsei Miklósa), a történet pedig meglepően érzékeny a mai áthallásokra. Az elfajuló diákcsíny nemcsak a szocializmus szűrt levegőjében, de a politikailag megosztott, kortárs Kelet-Európában is húsba vágó kérdésekkel szembesít elvhűségről, árulásról, külföldre költözésről.

Kraume a jellemeket, a kommunista Júdást, az idealista igazgatót, a meleg anarchistát fekete és fehér ecsetvonásokkal festi meg, de a felmerülő konfliktusokat – még az elcsépelten induló, de az árulás-tematikába szépen belesimuló szerelmi háromszöget is – jelentékeny drámai erővel ruházza fel. Ha a Holt költők társaságából kölcsönzött csúcsponton így nem is, azon már könnyen megrendülhetünk, milyen kérlelhetetlenül zúz szét barátságokat a politika, kényszerít megalkuvásra a túlélési ösztön, vagy téved el egy kamasz a propaganda – és, ha úgy tetszik, az álhírek – özönében. A fiúk sorsfordító döntését okosan az öröklött traumák, az apák bűnének fényében is megvizsgáló Néma forradalom biztonsági játék ugyan, de annak felettébb izgalmas, mert valós alapokon nyugvó története, úgy tűnik, sajnálatosan időtálló.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13840