KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/március
KRÓNIKA
• N. N.: Új Budapesti Tizenkettő
• N. N.: Képtávíró
• (X) : III. Laterna Magyar Filmhét

• Bikácsy Gergely: A vétlen kamera Bresson filmszázada
• Schubert Gusztáv: Történelem a föld alatt magyar film, magyar krónika
• Jeles András: Büntető-század-napló
• Lengyel László: Csendőrvilág Magyarországon Kakastollas filmek
• Margócsy István: A kép-mutogató A napfény íze
• Tamás Amaryllis: Misszió Rabostóban Beszélgetés Ember Judittal
• Király Jenő: Szép remények, elveszett illúziók Multiplex esztétika I.
• Varró Attila: Árvák a tájfunban A kilencvenes évek tajvani filmjei
• Bori Erzsébet: Ázalék A lyuk
• Karátson Gábor: Tájkép-mozi A bábjátékos
• Köröspataki Kiss Sándor: Puszán, az elszánt Ázsiai filmek fesztiválja
MÉDIA
• Sós B. Péter: Megafúzió: mi változik? Az AOL és a Time Warner

• Zalán Vince: Otthontalanok otthona: filmtöténet Filmnapló
KÖNYV
• Horányi Özséb: Jeltan félmúltban Szilágyi Gábor: elemi KÉPtan elemei
KRITIKA
• Báron György: Káromkodások kora Anyád! A szúnyogok
• Galambos Attila: Jószándékal kikövezve Rosszfiúk
• Hirsch Tibor: Keresd a nőt, aki keres! A mi szerelmünk
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Isteni játék
• Báron György: Isten látja lelkem
• Hungler Tímea: A függőkert
• Békés Pál: Mindenütt jó
• Takács Ferenc: Egy sorozatgyilkos nyara
• Tamás Amaryllis: A 200 éves ember
• Kis Anna: Kettős kockázat
• Sárdy Richárd: Pár-baj
• Köves Gábor: A csontember
• Varró Attila: A szörny
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Hullámvasút

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A hihetetlen Hulk

Fekete Tamás

Incredible Hulk – amerikai, 2008. Rendezte: Louis Leterrier. Írta: Zak Penn. Kép: Peter Menzies Jr. Zene: Craig Armstrong. Szereplők: Edward Norton (Bruce Banner), Liv Tyler (Betty Ross), Tim Roth (Emil Blonsky), William Hurt (Ross tábornok). Gyártó: Marvel Enterprises / Universal / Valhalla Motion Pictures. Forgalmazó: UIP - Duna Film. Feliratos. 123 perc.

 

Hulk talán a legellentmondásosabb szuperhős: noha ő is egy véletlen baleset következtében tesz szert képességeire, valójában nem maga irányítja természetét, a harag és a düh hatására változik át monstrummá. Miközben teljes városrészeket és komplett harckocsi-alakulatokat zúz össze, nem a Jóért küzd; kézzelfogható ellensége másodlagos, elsősorban magát kell legyőznie, (szuper)egója próbálja átvenni az irányítást a felszínre törő id helyett.

A filmvásznon mindeddig szűznek számító Vasemberrel szemben Hulk nem minden előzmény nélküli; Ang Lee moralizáló, görög sorsdrámákat idéző 2003-as tanmeséje a zsáner egyik legerősebb látványvilágú félreértelmezését, egyben egyik legnagyobb bukását is eredményezte. A hihetetlen Hulk úgy folytatja a szuperhős történetét, hogy egyfelől előzményének tekinti a korábbi filmet, mégis igyekszik minél jobban elhatárolódni tőle.Miközben a teljes stábot leváltották, érezhetően ügyeltek rá, hogy a korábbi színészek arcát képzeljük magunk elé (William Hurt kiköpött Sam Elliott), ugyanakkor – bár csak egy főcím erejéig – ismét láthatjuk a Szörny születését. Ez új film inkább Hulk-béta, vagyis a képregények esetében már tökélyre fejlesztett „alternatív” Hulk.

Az idei koncepció két oldalról támadta meg hősünket: miközben a stúdiónál azt a Louis Leterrier-t bízták meg a rendezéssel, aki korábbi Szállító-filmjeivel minden külső és belső korlát (valamint forgatókönyv) nélkül adagolta az eltúlzott akciót, a főszerepre a drámai színészként elkönyvelt Tim Roth-ot és Edward Nortont szemelték ki. Leterrier ráadásul nem következetes rendező: a kifejezetten művi látványú CG-akcióparádék közé rendre kézi kamerás felvételeket illeszt be, mint aki megirigyelte a Bourne-filmek és a Cloverfield látványvilágát – ennek végigviteléhez nemcsak elég bátorsággal, de a megfelelő passzussal sem rendelkezik szerződésében.

A Zöldtestű Szörny ismét alulmaradt tehát – már csak az a kérdés, hogyan áll helyt, mikor a jóval színesebb és harsányabb Vasemberrel kerül össze nemsokára.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/07 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9423