KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/március
KRÓNIKA
• N. N.: Új Budapesti Tizenkettő
• N. N.: Képtávíró
• (X) : III. Laterna Magyar Filmhét

• Bikácsy Gergely: A vétlen kamera Bresson filmszázada
• Schubert Gusztáv: Történelem a föld alatt magyar film, magyar krónika
• Jeles András: Büntető-század-napló
• Lengyel László: Csendőrvilág Magyarországon Kakastollas filmek
• Margócsy István: A kép-mutogató A napfény íze
• Tamás Amaryllis: Misszió Rabostóban Beszélgetés Ember Judittal
• Király Jenő: Szép remények, elveszett illúziók Multiplex esztétika I.
• Varró Attila: Árvák a tájfunban A kilencvenes évek tajvani filmjei
• Bori Erzsébet: Ázalék A lyuk
• Karátson Gábor: Tájkép-mozi A bábjátékos
• Köröspataki Kiss Sándor: Puszán, az elszánt Ázsiai filmek fesztiválja
MÉDIA
• Sós B. Péter: Megafúzió: mi változik? Az AOL és a Time Warner

• Zalán Vince: Otthontalanok otthona: filmtöténet Filmnapló
KÖNYV
• Horányi Özséb: Jeltan félmúltban Szilágyi Gábor: elemi KÉPtan elemei
KRITIKA
• Báron György: Káromkodások kora Anyád! A szúnyogok
• Galambos Attila: Jószándékal kikövezve Rosszfiúk
• Hirsch Tibor: Keresd a nőt, aki keres! A mi szerelmünk
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Isteni játék
• Báron György: Isten látja lelkem
• Hungler Tímea: A függőkert
• Békés Pál: Mindenütt jó
• Takács Ferenc: Egy sorozatgyilkos nyara
• Tamás Amaryllis: A 200 éves ember
• Kis Anna: Kettős kockázat
• Sárdy Richárd: Pár-baj
• Köves Gábor: A csontember
• Varró Attila: A szörny
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Hullámvasút

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Sorozatgyilkosok

Hitchcock az Interneten

Ádám Péter

Hitchcock él, a francia Interneten rejtőzködik.

A mozimániás Internet-hajósok többnyire csak az amerikai vizek felé veszik az irányt. Pedig érdemes francia vizeken is halót vetni, akadnak arrafelé is izgalmas csemegék. Mint például az a Hitchcock-archívum, amely épp nemrégiben nyitotta meg virtuális kapuit.

Persze nem is annyira archívum ez, inkább afféle kegyhely, a rendező életművével kapcsolatos kultikus információk tárháza. Ahol a rajongók – a filmek dokumentációs anyagától interjúrészleteken és filmplakátokon át a szereplőkkel és a kísérőzenével kapcsolatos információkig – úgyszólván mindent megtalálhatnak. Megtekinthető és megrendelhető, mintegy ráadásként, a Párizsi Pénzverő három Hitchcock-emlékplakettje is.

Az igazi Hitchcock-rajongóknak azonban az archívum kincsei talán az érméknél is értékesebbek. A Psychónak szentelt rész lehívható tárgyszói: pénzlopás, motel, ház, pince, zuhanyozó és – melltartó. Ha rákattintunk a zuhanyozó tárgyszóra, megtudjuk, hogy a gyilkosság, amely az egész filmtörténet egyik leghíresebb jelenete, több mint hetven beállításból áll, hogy mindössze negyvenöt másodperc, hogy ennek a negyvenöt másodpercnek Hitchcock hét forgatási napot szentelt, és hogy a zuhanyrózsa alatt dublőz alakította Janet Leigh szerepét (Ám lásd a színésznő visszaemlékezését; a szerk.). A melltartóra kattintsanak rá az utánam jövők.

Az archívum legizgalmasabb szolgáltatása azoknak a rövid filmrészleteknek a gyűjteménye, amelyekben a rendező személyesen jelenik meg a mozivásznon. Bár Hitchcock már korábban is fel-feltűnt a filmjeiben, csak az 1940-es Rebeccától kezdve komponálta bele magát tudatos rendszerességgel a képbe. Most az Interneten újra meg lehet nézni, hogyan száll fel az Idegenek a vonaton ötödik percében nagybőgővel a vonatra, hogyan jön ki az állatkereskedésből két foxterrierrel a Madarak negyedik percében (épp akkor, amikor Tippi Hedren belép oda), és hogyan dajkál egy pufók csecsemőt szálloda halljában a Szakadt függöny negyedik percében, és meg lehet nézni a többi, csalafintábbnál csalafintább megjelenését is, egészen a Mentőcsónakban olvasott újság híres fogyókúra-reklámjáig, amelyen kétszer is szerepel (egyszer kövéren és egyszer lefogyva).

Az összeállításból kiderül, hogy bár Hitchcock szerette magát a film első néhány percében megörökíteni, azért olyan műve is akad, ahol csak a második részben sikerült erre helyet és alkalmat találnia. Ilyen a Forgószél (itt csak a hatvanadik percben tűnik fel az estélyen), ilyen a Hátsó ablak (itt a harmincadik percben jelenik meg a zeneszerző lakásán), és ilyen egyik utolsó felbukkanása a Családi összeesküvésben, ahol negyvenegy percet kell vámi, míg egy üvegajtó mögött végre megpillanthatjuk elmosódott körvonalait.

Az archívum – amely a cardiffi egyetem adatbázisára épül, és amely Pierre Friheux (pierre@ai.alienor.fr), valamint Laurent-Pierre Gilliard (gilliard@rd.lectra.fr és fantáziáját dicséri – még nem teljes (fokozatosan töltik fel adatokkal), de így félkész állapotban is élmény. Van vendégkönyv is. A bejelentkező képernyőtől, amely számlálja a látogatókat, e sorok írója a 02504. sorszámot kapta. (http://hitchcock.alienor.fr)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/12 32. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=60