KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/március
KRÓNIKA
• N. N.: Új Budapesti Tizenkettő
• N. N.: Képtávíró
• (X) : III. Laterna Magyar Filmhét

• Bikácsy Gergely: A vétlen kamera Bresson filmszázada
• Schubert Gusztáv: Történelem a föld alatt magyar film, magyar krónika
• Jeles András: Büntető-század-napló
• Lengyel László: Csendőrvilág Magyarországon Kakastollas filmek
• Margócsy István: A kép-mutogató A napfény íze
• Tamás Amaryllis: Misszió Rabostóban Beszélgetés Ember Judittal
• Király Jenő: Szép remények, elveszett illúziók Multiplex esztétika I.
• Varró Attila: Árvák a tájfunban A kilencvenes évek tajvani filmjei
• Bori Erzsébet: Ázalék A lyuk
• Karátson Gábor: Tájkép-mozi A bábjátékos
• Köröspataki Kiss Sándor: Puszán, az elszánt Ázsiai filmek fesztiválja
MÉDIA
• Sós B. Péter: Megafúzió: mi változik? Az AOL és a Time Warner

• Zalán Vince: Otthontalanok otthona: filmtöténet Filmnapló
KÖNYV
• Horányi Özséb: Jeltan félmúltban Szilágyi Gábor: elemi KÉPtan elemei
KRITIKA
• Báron György: Káromkodások kora Anyád! A szúnyogok
• Galambos Attila: Jószándékal kikövezve Rosszfiúk
• Hirsch Tibor: Keresd a nőt, aki keres! A mi szerelmünk
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Isteni játék
• Báron György: Isten látja lelkem
• Hungler Tímea: A függőkert
• Békés Pál: Mindenütt jó
• Takács Ferenc: Egy sorozatgyilkos nyara
• Tamás Amaryllis: A 200 éves ember
• Kis Anna: Kettős kockázat
• Sárdy Richárd: Pár-baj
• Köves Gábor: A csontember
• Varró Attila: A szörny
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Hullámvasút

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A konferanszié

Bikácsy Gergely

 

A film semmitmondó magyar címe bosszantóan félrevezető. Feliks Falk filmjének egy Bálrendező a hőse: a hetvenes évek költekező Lengyelországának látványos báljait szervezi és rendezi ez a lihegő, törtető, nagy svádájú himpellér. „Levezényli” ezeket a rendezvényeket. Vezényel: körtáncot, ütemes tapsot, nevetést, önfeledt gazdag lengyelek európainak hitt báljait. Önmagát és báljait csak tévé-közvetítésben látja elfogadhatónak. Hogy tévé-közvetítette nagy bálokat vezényelhessen, ezért iroda-labirintusokban, végtelenül kanyargó folyosókon és átláthatatlan, csalóka bürokrata-útvesztőkön szaladgál. Bálrendezőnk végül csal, lop, hazudik, feljelentő levelet ír és megzsarolja riválisait. Egy élemedett korú volt titkárnő ágyába is bebújik, hogy titkos értesülésekhez jusson. Ízig-vérig jellemtelen, hitvány alak ez a figura, s hiába Jerzy Stuhr nagyvonalú ripacskodása, ennyi jellemtelenség már érdektelen. (Mert persze lehetne több is, nagyszabású is, de akkor valamiféle ördögien vonzó III. Richárd lenne: lótó-futó pimasz svihákunk nem az).

A filmnek tíz-tizenkét éve akkora sikere volt, hogy később Feliks Falk elkészítette folytatását is. Abban, „az év hőse” tévéműsorban becsületes munkásembereket csap be, már a hadiállapot után. Valamiféle parabolát lássunk e filmekben? A bál mást, többet jelent önmagánál? Bizonyára. Csakhogy ezek a filmek minden szemrevaló ügyességük ellenére fakuló publicisztikák, rövid érvényű, múló érdekességű zsurnaliszta-termékek. Feliks Falkkal nemrég hosszú interjút közölt lapunk. Filmjei kicsit halványítják az interjúból fölérdekesedő személyiségét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/11 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5516