KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Eltékozolt fiúk Szemle előtt
• Pataki Éva: Magyarok Kirgíziában Beszélgetés Mészáros Mártával
• Bori Erzsébet: Szegény ember nem hazudik Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Székely Gabriella: Kocsmai menedékhely Beszélgetés Lukáts Andorral
• Muhi Klára: Pénzforgatás Beszélgetés a filmszakmáról

• Trosin Alekszandr: Vodkapitalizmus Filmlevél Moszkvából
• Bori Erzsébet: Emberszám Európa Filmhét
• Tatár György: Az allegória vége Misztikus horrorfilmek
• Beregi Tamás: Passio diabolica A filmvászon ördöge
• N. N.: Diabolus Digitalis
• Bikácsy Gergely: Róma, sirályok, Pasolini A láthatatlan város
DVD
• Herpai Gergely: Mozi és interakció Beszélgetés a DVD lehetőségeiről
• Lobenwein Dávid: Digitális forradalom
• Pápai Zsolt: Digitális forradalom
• N. N.: A DVD-filmek magyarországi sikerlistája

• Vasák Benedek Balázs: Fekete, fehér, igen, nem Moholy-Nagy László utópiája
• Sándor Tibor: A lázadó masamód Gaál Franciska
KRITIKA
• Báron György: Valahol Kelet-Európában Egy tél az Isten háta mögött
• Karátson Gábor: Ha volnának is hadimasinériák A császár és a gyilkos
• Nádori Péter: Egy nagyon szép Torschluss-pánik Amerikai szépség
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Az Északi-sarkkör szerelmesei
• Bíró László: Szeress, ha tudsz!
• Mátyás Péter: Sivatagi cápák
• Köves Gábor: Hilary és Jackie
• Korcsog Balázs: Anna és a király
• Somogyi Marcell: Árvák hercege
• Elek Kálmán: Zuhanás
• Tamás Amaryllis: Lautrec
• Pápai Zsolt: A Winslow-fiú
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Guvatok, kutyák, pilóták

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jobb félni, mint ...

Palugyai István

 

E vígjáték alapötlete tulajdonképpen nem több kabarétréfánál. Brabecet, a kisváros művészi babérokra törő, ámde ügyefogyott énektanárát kétszeresen is eléri a szerencse. Dalának sikere élete nagy vágyának teljesüléséhez segíti: meghívják, komponáljon darabot a prágai esztrád-színház számára. Közben beleszeret a dalt előadó énekesnőbe, s érzelmei viszonzásra találnak. Ám ily nagy boldogságban a fiatalember képtelen alkotni. Az igazgatót viszont sürgeti a bemutató közelgő időpontja. Rájön, hogy a zeneszerzőt csak egy hirtelen megrázkódtatás serkenti komponálásra. Ennek érdekében nagy buzgalommal, s nem kevés leleménnyel igyekszik hősünket megijeszteni. így lendül előre sokkról sokkra, dalról dalra a történet, amíg meg nem ismerkedünk a címben jelzett mondás igazságával.

Ezzel – no meg a hozzá járó happy end-del – vége is a filmnek, amely letagadhatatlanul és leplezetlenül csak szórakoztatni akar; és ezt az erényét időnként gyakorolja is. Jók a szereplők, emlékezetes több szellemes beállítás, s illik megemlíteni a sikerült szinkront is.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7502