KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Eltékozolt fiúk Szemle előtt
• Pataki Éva: Magyarok Kirgíziában Beszélgetés Mészáros Mártával
• Bori Erzsébet: Szegény ember nem hazudik Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Székely Gabriella: Kocsmai menedékhely Beszélgetés Lukáts Andorral
• Muhi Klára: Pénzforgatás Beszélgetés a filmszakmáról

• Trosin Alekszandr: Vodkapitalizmus Filmlevél Moszkvából
• Bori Erzsébet: Emberszám Európa Filmhét
• Tatár György: Az allegória vége Misztikus horrorfilmek
• Beregi Tamás: Passio diabolica A filmvászon ördöge
• N. N.: Diabolus Digitalis
• Bikácsy Gergely: Róma, sirályok, Pasolini A láthatatlan város
DVD
• Herpai Gergely: Mozi és interakció Beszélgetés a DVD lehetőségeiről
• Lobenwein Dávid: Digitális forradalom
• Pápai Zsolt: Digitális forradalom
• N. N.: A DVD-filmek magyarországi sikerlistája

• Vasák Benedek Balázs: Fekete, fehér, igen, nem Moholy-Nagy László utópiája
• Sándor Tibor: A lázadó masamód Gaál Franciska
KRITIKA
• Báron György: Valahol Kelet-Európában Egy tél az Isten háta mögött
• Karátson Gábor: Ha volnának is hadimasinériák A császár és a gyilkos
• Nádori Péter: Egy nagyon szép Torschluss-pánik Amerikai szépség
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Az Északi-sarkkör szerelmesei
• Bíró László: Szeress, ha tudsz!
• Mátyás Péter: Sivatagi cápák
• Köves Gábor: Hilary és Jackie
• Korcsog Balázs: Anna és a király
• Somogyi Marcell: Árvák hercege
• Elek Kálmán: Zuhanás
• Tamás Amaryllis: Lautrec
• Pápai Zsolt: A Winslow-fiú
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Guvatok, kutyák, pilóták

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Alfa

Pethő Réka

Alpha – amerikai, 2018. Rendezte: Albert Hughes. Írta: Daniele Sebastian Wiedenhaupt. Kép: Martin Gsclacht. Zene: Jospeh S. DeBeasi. Szereplők: Kodi Smit-McPhee (Keda), Jóhannes Haukur Jóhannesson (Tau), Natassia Malthe (Rho), Jens Hulten (Xi). Gyártó: Columbia Pictures / Studio 8. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 96 perc.

 

Albert Hughes (Éli könyve, A pokolból) ikertestvére, Allen nélkül készített első nagyjátékfilmje, az Alfa pontosan az az alkotás, amiért érdemes IMAX jegyet váltani a moziban: maga a történet nehezen kötné le a figyelmet a másfél órás játékidő alatt, de a gyönyörű tájakat bemutató látványos felvételeknek köszönhetően a nézők mégis élményekkel távozhatnak a moziból (már ha elfogadják a CGI-esztétikát). Az i.e. 20.000 évvel, az utolsó jégkorszak idején játszódó történet egy nomád törzs vezetőjének fiáról szól, aki a csoportos bölény-vadászat során lezuhan egy szikláról, halottnak hiszik és magára hagyják, ám mégis magához tér, majd megpróbál hazajutni a kemény tél beállta előtt. Útja során összebarátkozik egy farkassal, akit a görög ábécé megszületése előtt több ezer évvel Alfának nevez el: a megsebesült, megszelídült állat segíti és kíséri a fiút hazafelé.

Az Alfa legnagyobb hiányossága, hogy Keda kalandja nélkülöz minden izgalmat, maratoni hazaútja során Hughes többnyire giccses epizódokkal igyekszik megtörni az egyre nehézkesebb bandukolás egyhangúságát (az egyik jelenetben például a fiú bezuhan a jégpáncél alá, a farkas hosszasan követi a felszínen, majd egy – lassított felvételes – ugrással megpróbálja áttörni a jeget, hogy megmentse társát). A visszatérő nem korhatáros verziójára törekvő alkotás így nem más, mint szépelgő ábrázolása egy sokat látott sémának, megspékelve annak cukormázas ábrázolásával, honnan indult az ember és legjobb barátja kapcsolata. És bár a kutya és gyerek mindig nyerő elem a nézők becsalogatására, most ez is rosszul sült el: a film éppen ott feneklik meg a legjobban, ahol az érzelmi azonosulást kellene megteremtenie. Főhős és farkas barátkozása nem több bántóan művi ötletek jegyzékénél, a hazatérés kalandjáról pedig egy pillanatig sem hisszük el, hogy életre-halálra zajlik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13848