KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Eltékozolt fiúk Szemle előtt
• Pataki Éva: Magyarok Kirgíziában Beszélgetés Mészáros Mártával
• Bori Erzsébet: Szegény ember nem hazudik Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Székely Gabriella: Kocsmai menedékhely Beszélgetés Lukáts Andorral
• Muhi Klára: Pénzforgatás Beszélgetés a filmszakmáról

• Trosin Alekszandr: Vodkapitalizmus Filmlevél Moszkvából
• Bori Erzsébet: Emberszám Európa Filmhét
• Tatár György: Az allegória vége Misztikus horrorfilmek
• Beregi Tamás: Passio diabolica A filmvászon ördöge
• N. N.: Diabolus Digitalis
• Bikácsy Gergely: Róma, sirályok, Pasolini A láthatatlan város
DVD
• Herpai Gergely: Mozi és interakció Beszélgetés a DVD lehetőségeiről
• Lobenwein Dávid: Digitális forradalom
• Pápai Zsolt: Digitális forradalom
• N. N.: A DVD-filmek magyarországi sikerlistája

• Vasák Benedek Balázs: Fekete, fehér, igen, nem Moholy-Nagy László utópiája
• Sándor Tibor: A lázadó masamód Gaál Franciska
KRITIKA
• Báron György: Valahol Kelet-Európában Egy tél az Isten háta mögött
• Karátson Gábor: Ha volnának is hadimasinériák A császár és a gyilkos
• Nádori Péter: Egy nagyon szép Torschluss-pánik Amerikai szépség
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Az Északi-sarkkör szerelmesei
• Bíró László: Szeress, ha tudsz!
• Mátyás Péter: Sivatagi cápák
• Köves Gábor: Hilary és Jackie
• Korcsog Balázs: Anna és a király
• Somogyi Marcell: Árvák hercege
• Elek Kálmán: Zuhanás
• Tamás Amaryllis: Lautrec
• Pápai Zsolt: A Winslow-fiú
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Guvatok, kutyák, pilóták

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Mark Frost: Twin Peaks titkos története

Kávé és pite nélkül

Zalán Márk

A kultikus sorozat társzerzőjének könyve.

 

Twin Peaks kapcsán már-már közhelynek számít, hogy sorozattörténeti mérföldkőnek, hivatkozási alapnak tekinthető. David Lynch és Mark Frost szériája hazánkban és világszerte is a mai napig népes rajongótáborral büszkélkedhet, ezért bemutatása óta értelemszerűen több, a sorozathoz kapcsolódó angol nyelvű kötet látott napvilágot. Magyar nyelvű olvasmányok tekintetében azonban a helyzet igencsak lehangoló, hiszen mindössze a sorozat hazai premierjével nagyjából egy időben megjelent két, a Fabula gondozásában kiadott (Ki ölte meg Laura Palmert?; Dale Cooper naplója) könyv bővítette valamelyest a Twin Peaks univerzumot. Éppen ezért örvendetes tény, hogy oly sokévnyi szünet után az Athenaeum kiadó jóvoltából, a sorozat újabb évadjának bemutatója előtt, magyarul is olvasható a Twin Peaks titkos története. Ha a hátsó fedélen található rövid ismertetőre hivatkozunk, akkor ez a könyv nem kisebb feladatot vállal, mint hogy megválaszolja az első két évad elvarratlan szálait, és megágyazzon a széria idei folytatása alapkonfliktusainak. Az olvasó számára azonban sajnos néhány oldal után hamar világossá válik, hogy nem hiánypótló kötetet tart a kezében, ugyanis hiába a hangzatos felvezetés, éppen az abban hirdetett sarkalatos elemek kifejtése marad el, és ez a könyv számos problémái közül csupán az egyik.

A színes, színvonalas külalakú kötet szerkezetét tekintve olyan, mint egy különféle, komplex témákból összeállított vastag akta, tele kivágott újságcikkekkel, fényképekkel, levelekkel, naplórészletekkel, katonai dokumentumokkal, titkos jelentésekkel, sőt magába foglalja a sorozat szereplői között nagy népszerűségnek örvendő Dupla R étterem étlapját is. Az elbeszélés három szinten halad előre: egyrészt olvashatjuk a sorozat állandó, illetve pár epizód erejéig felbukkanó szereplőinek háttértörténeteit, másrészt az aktát összegyűjtő titokzatos, magát Archivistának nevező személy jegyzeteit, harmadrészt pedig az egészet kommentáló FBI ügynök megjegyzéseit. A szövegek egészen az első, a későbbi Twin Peaks területén furcsa jelenségeket tapasztaló tizenkilencedik századi felfedezők korába repíti vissza olvasóját, ezt követően pedig részletesen olvashatók a huszadik századi amerikai történelem híresebb misztikus eseményei és összeesküvés-elméletei a szabadkőműveseken és a roswelli ufó katasztrófán át egészen a Kennedy merényletig és a Watergate-botrányig. A szövegek között akadnak kifejezetten izgalmas szakaszok, például amelyek az első felderítők expedícióinak természetfeletti tapasztalatait mesélik el, de ugyanilyen érdekfeszítőek a fiatal Andrew Packard cserkészkiránduláson szerezett rendkívül bizarr élményei is, melyeket a sorozatot jól ismerő olvasó könnyen összefüggésbe hozhat a második évad utolsó epizódjában látható Fekete Barlanggal. A könyvben azonban sajnálatos módon éppen ilyen, a sorozathoz kapcsolódó rejtelmes történetekből található kevesebb. A szövegek zöme ugyanis Twin Peaks titkainak felfedése helyett meglehetősen zavarosan, már-már követhetetlenül taglalja oldalakon keresztül földönkívüliek megfigyelését, első típusú találkozásokat, egyéb megmagyarázhatatlan észleléseket vagy politikai és katonai konspirációkat, főszerepben azzal a Doug Milforddal (Twin Peaks polgármesterének fivére), aki a sorozatban csupán néhány rövid pillanat erejéig tűnik fel, de a kötetben az események állandó, visszatérő karaktere. E szövegek böngészése közben az olvasó mintha nem is a képzeletbeli északnyugati-amerikai város rejtélyeit, hanem az X-akták háttértörténetét olvasná.

A nem ritkán unalomig ragozott irományok közé ékelődnek a szereplők múltját taglaló történetek, melyekre már itt-ott a sorozatban is utaltak, de most bővebben megismerhetjük őket. A könyv viszont itt sem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Az még hagyján, hogy a cselekmény szempontjából kulcsfontosságú karakterek, mint Bobby Briggs vagy Donna Hayward történetei szabályosan kimaradnak, ám talán még ennél is érthetetlenebb, hogy a többiekről, például Josie Packardról mesélő szövegek cselekménye, illetve az általuk papírra vetett írások (Sólyom seriff-helyettes emlékiratai) stílusa olyan szembeötlő ellentétben állnak a sorozatban megismert tetteikkel és személyiségükkel, hogy szinte a könyv szerzőjének kiléte kérdőjeleződik meg.

Twin Peaks titkainak megismeréséhez, feltárásához vagy akár a hősök jellemének gazdagításához sajnos a könyv egyik narratív szintje sem nyújt érdemi segítséget, így a sorozat iránt érdeklődő és rajongó, akárcsak Cooper ügynök a Fekete Barlangban, egyaránt tanácstalanul marad magára a rejtélyek átélésében és kifürkészésében.

 

Athenaeum, 2016.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 51-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13190