KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Eltékozolt fiúk Szemle előtt
• Pataki Éva: Magyarok Kirgíziában Beszélgetés Mészáros Mártával
• Bori Erzsébet: Szegény ember nem hazudik Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Székely Gabriella: Kocsmai menedékhely Beszélgetés Lukáts Andorral
• Muhi Klára: Pénzforgatás Beszélgetés a filmszakmáról

• Trosin Alekszandr: Vodkapitalizmus Filmlevél Moszkvából
• Bori Erzsébet: Emberszám Európa Filmhét
• Tatár György: Az allegória vége Misztikus horrorfilmek
• Beregi Tamás: Passio diabolica A filmvászon ördöge
• N. N.: Diabolus Digitalis
• Bikácsy Gergely: Róma, sirályok, Pasolini A láthatatlan város
DVD
• Herpai Gergely: Mozi és interakció Beszélgetés a DVD lehetőségeiről
• Lobenwein Dávid: Digitális forradalom
• Pápai Zsolt: Digitális forradalom
• N. N.: A DVD-filmek magyarországi sikerlistája

• Vasák Benedek Balázs: Fekete, fehér, igen, nem Moholy-Nagy László utópiája
• Sándor Tibor: A lázadó masamód Gaál Franciska
KRITIKA
• Báron György: Valahol Kelet-Európában Egy tél az Isten háta mögött
• Karátson Gábor: Ha volnának is hadimasinériák A császár és a gyilkos
• Nádori Péter: Egy nagyon szép Torschluss-pánik Amerikai szépség
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Az Északi-sarkkör szerelmesei
• Bíró László: Szeress, ha tudsz!
• Mátyás Péter: Sivatagi cápák
• Köves Gábor: Hilary és Jackie
• Korcsog Balázs: Anna és a király
• Somogyi Marcell: Árvák hercege
• Elek Kálmán: Zuhanás
• Tamás Amaryllis: Lautrec
• Pápai Zsolt: A Winslow-fiú
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Guvatok, kutyák, pilóták

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A könyvelő

Vajda Judit

The Accountant – amerikai, 2016. Rendezte: Gavon O’Connor. Írta: Bill Dubuque. Kép: Seamus McGarvey. Zene: Mark Isham. Szereplők: Ben Affleck (Chris), Anna Kendrick (Dana), J.K. Simmons (King), Jon Bernthal (Brax), John Lithgow (Black). Gyártó: Warner Bros / Electric City Entertainment / RatPac-Dune. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 128 perc.

 

Az autista hőssel a főszerepben készült filmek nyolcvanas-kilencvenes évekbeli aranykora (Esőember, A kód neve: Merkúr, A csend fogságában) után az utóbbi években ismét teret követelnek maguknak ezek a vásznon a valóságnál sokkal népszerűbb figurák (Temple Grandin, Kódjátszma, X + Y). A könyvelő központi karaktere emellett a filmet rendező Gavin O’Connor életművébe is tökéletesen illeszkedik, hiszen meglepő módon ugyanolyan kemény (sőt keményebb), mint a Csoda a jégen, A zsaruk becsülete vagy a Warrior – A végső menet figurái. A még meglepőbb pedig az, ahogy A könyvelő flashback jelenetei gyönyörűen megmagyarázzák, mégis hogyan történhet, hogy a címszereplő nem nyápic aktakukac, ellenben egy veszélyes katona képességeivel bír. A szóban forgó flashbackek ettől függetlenül is olyan csodaszépek, hogy bármely súlyos filmdrámában megállnák a helyüket – ha nem tudnánk, hogy akcióthrillert nézünk, csak ezeket a képsorokat tekintve a mű simán elmenne igényes művészfilmnek.

Az igényesség pedig azon a téren is jellemző az alkotásra, hogy fősodorbeli hollywoodi filmhez képest szokatlanul bonyolult a szerkezete. A könyvelő négy cselekményszálat futtat egyszerre: a címszereplő aktuális kalandjai és az említett flashbackek mellett külön szálat kapnak a hősünk után nyomozó ügynökök, illetve egy bizonyos rosszfiú is, akinek csak a legvégén kapcsolódik össze a sztorija a többiekével – kifejezetten katartikus hatást keltő módon. S miközben a mű zsánerfilmként is meglehetős izgalmakat tartogat a néző számára, a bűnügyi vonal valójában csupán MacGuffinként szolgál ahhoz, hogy O’Connor kifejthesse igazi mondanivalóját, ahogy azt tette már korábban fent említett alkotásaiban is. Ha a mélyére ásunk, A könyvelő is egy olyan maszkulin melodráma, amely a férfi hősök egymáshoz való viszonyáról mesél nemcsak lényeges, hanem talán örökérvényű dolgokat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/12 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13004