KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Eltékozolt fiúk Szemle előtt
• Pataki Éva: Magyarok Kirgíziában Beszélgetés Mészáros Mártával
• Bori Erzsébet: Szegény ember nem hazudik Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Székely Gabriella: Kocsmai menedékhely Beszélgetés Lukáts Andorral
• Muhi Klára: Pénzforgatás Beszélgetés a filmszakmáról

• Trosin Alekszandr: Vodkapitalizmus Filmlevél Moszkvából
• Bori Erzsébet: Emberszám Európa Filmhét
• Tatár György: Az allegória vége Misztikus horrorfilmek
• Beregi Tamás: Passio diabolica A filmvászon ördöge
• N. N.: Diabolus Digitalis
• Bikácsy Gergely: Róma, sirályok, Pasolini A láthatatlan város
DVD
• Herpai Gergely: Mozi és interakció Beszélgetés a DVD lehetőségeiről
• Lobenwein Dávid: Digitális forradalom
• Pápai Zsolt: Digitális forradalom
• N. N.: A DVD-filmek magyarországi sikerlistája

• Vasák Benedek Balázs: Fekete, fehér, igen, nem Moholy-Nagy László utópiája
• Sándor Tibor: A lázadó masamód Gaál Franciska
KRITIKA
• Báron György: Valahol Kelet-Európában Egy tél az Isten háta mögött
• Karátson Gábor: Ha volnának is hadimasinériák A császár és a gyilkos
• Nádori Péter: Egy nagyon szép Torschluss-pánik Amerikai szépség
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Az Északi-sarkkör szerelmesei
• Bíró László: Szeress, ha tudsz!
• Mátyás Péter: Sivatagi cápák
• Köves Gábor: Hilary és Jackie
• Korcsog Balázs: Anna és a király
• Somogyi Marcell: Árvák hercege
• Elek Kálmán: Zuhanás
• Tamás Amaryllis: Lautrec
• Pápai Zsolt: A Winslow-fiú
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Guvatok, kutyák, pilóták

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Harley Davidson és a Marlboro Man

Hegyi Gyula

A „szelíd motorosok” már túl vannak az első fiatalságukon, lázas álmaikat régen kimarta belőlük a szesz, az országúti élet, a rideg és magányos férfisors. A rock-kávéházban inkább csak rutinból püfölik egymást, a régi nőjük másnak lett a felesége, csak a motor és a száguldás a régi: de ezt is átlengi már a mások családi élete iránti szomorkás nosztalgia. Ám mielőtt végleg elbúcsúznának a vad évektől, váratlanul fiatal, hidegvérű, elszánt és jólöltözött profi bűnözőkkel kerülnek szembe. A yuppie-gengszterek szánakozással vegyes lenézéssel irtják a szedett-vedett rockerbandát, amit a „szelíd motorosok” – bizonyos Harley Davidson és Marlboro Man nevezetű öregfiúk – felettébb rossz néven vesznek. Ezért a nyugdíjbavonulás helyett harcba szállnak az ifjú profikkal, és látványos verekedések meg kisebb háborúhoz elegendő lövöldözések során utolsó szálig elpusztítják őket. Aztán irány újra az országút, míg a reuma le nem dönti őket a motorról.

A Harley Davidsonnak a bunyó, a látványos akció a lényege, ettől remélhető kasszasiker, a férfias ökölharcot és a találékony sorozatgyilkosságokat azért némi humor is átszövi. Azoknak pedig, akiknek mindez kevés, ott egy régi, legendás filmsiker homályos emléke. Aki a Szelíd motorosokra emlékszik, még az maga is régi motoros: így feltehetően rokonszenvvel figyeli, ahogy kortársai és ifjúkora eszményei még egyszer – félő, utoljára –, elbánnak a Szelíd motorosok bemutatója táján született nemzedékkel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/01 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=130