KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Eltékozolt fiúk Szemle előtt
• Pataki Éva: Magyarok Kirgíziában Beszélgetés Mészáros Mártával
• Bori Erzsébet: Szegény ember nem hazudik Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Székely Gabriella: Kocsmai menedékhely Beszélgetés Lukáts Andorral
• Muhi Klára: Pénzforgatás Beszélgetés a filmszakmáról

• Trosin Alekszandr: Vodkapitalizmus Filmlevél Moszkvából
• Bori Erzsébet: Emberszám Európa Filmhét
• Tatár György: Az allegória vége Misztikus horrorfilmek
• Beregi Tamás: Passio diabolica A filmvászon ördöge
• N. N.: Diabolus Digitalis
• Bikácsy Gergely: Róma, sirályok, Pasolini A láthatatlan város
DVD
• Herpai Gergely: Mozi és interakció Beszélgetés a DVD lehetőségeiről
• Lobenwein Dávid: Digitális forradalom
• Pápai Zsolt: Digitális forradalom
• N. N.: A DVD-filmek magyarországi sikerlistája

• Vasák Benedek Balázs: Fekete, fehér, igen, nem Moholy-Nagy László utópiája
• Sándor Tibor: A lázadó masamód Gaál Franciska
KRITIKA
• Báron György: Valahol Kelet-Európában Egy tél az Isten háta mögött
• Karátson Gábor: Ha volnának is hadimasinériák A császár és a gyilkos
• Nádori Péter: Egy nagyon szép Torschluss-pánik Amerikai szépség
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Az Északi-sarkkör szerelmesei
• Bíró László: Szeress, ha tudsz!
• Mátyás Péter: Sivatagi cápák
• Köves Gábor: Hilary és Jackie
• Korcsog Balázs: Anna és a király
• Somogyi Marcell: Árvák hercege
• Elek Kálmán: Zuhanás
• Tamás Amaryllis: Lautrec
• Pápai Zsolt: A Winslow-fiú
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Guvatok, kutyák, pilóták

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Későnérők

Tüske Zsuzsanna

Laggies – amerikai, 2014. Rendezte: Lynn Shelton. Írta: Andrea Seigel. Kép: Benjamin Kasulke. Zene: Benjamin Gibbard. Szereplők: Keira Knightley (Megan), Chloë Grace Moretz (Annika), Sam Rockwell (Craig), Mark Webber (Anthony). Gyártó: Anonymus Content. Forgalmazó: JiL Kft. Szinkronizált. 99 perc.

A negyedszázados kor-krízisbe lépő hősnő, Megan, rájön, hogy gimi óta semmilyen felnőtt állapotra utaló jelet nem tapasztalhat saját magán. A pánikgombot végül pont az évek során jól bevált baráttól kapott lánykérés hatására nyomja meg, így találkozik két égi jellel, a 16 éves Annikával és egyedülálló, válóperes ügyvéd apjával, akikkel egy kegyes hazugság után hamar egy fedél alá is költözik.

Lynn Shelton, a független filmek koronázott királynője (A legmelegebb nap, Édesnégyes) a Későnérők háromszögével az eddigieknél látszólag sokkal habosabb vizekre evezett - a keresetlen, improvizatív stílusával, fanyar humorával a Sundance Fesztiválra örökös tagságot nyert író-rendező ezúttal kész forgatókönyvet és komplett, többek között sztár-mesterhármast is tartalmazó, hollywoodi szettet kapott használatra, a könnyű kezű indie-készítő szuverén szerző-énje azonban a csillogástól sem szédült meg. A történetet ugyan most idegen kéz, az első bálozó, Andrea Seigel írta, a külcsín alatt azonban mégis felfedezhető tematikai rokonság Shelton legelső, kísérleti stílusú filmjével, a We Go Way Back-kel, amelyben a huszonéves kor-válságba kerülő hősnő elveszettségére képzeletbeli kiskamasz énje hívja fel figyelmét. A felnőtté válás problematikája, a felszabadultság, a merészség elvesztése Shelton személyes élményekre épülő, szerzői univerzumának alaptételei voltak. A Későnérők egy másik young adult-krach sztori, a zordabb humorú Pszichoszingli bájos, optimista kishúga is lehetne: mindkettő hősnője gimis korban rekedt és a megoldást is innen várja, az önhitt és önző írónőnek viszont kevésbé terem babér, mint a gondoskodásra, önkritika gyakorlására képes Megannak. A jutalom látszólag – régi minták szerint - belépés a családi otthonba, ezt azonban a főhősnő és a rendező is anélkül valósítja meg, hogy közben elvesztené fantáziáját, a nézőnek pedig – a letisztult könnyedség mellett – az eszményien működő sztárkémia is kedvez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12192