KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Schubert Gusztáv: Apokalipszis féláron A végítélet filmjei
• N. N.: Apokalipszis-filmek
• Gelencsér Gábor: Világvég-e? Apokalipszis, anno...
• Tillmann József A.: A két(ezer)szeres visszacsatolás keletje Különös nap
• Mihancsik Zsófia: Örökmozgó történelem Beszélgetés Bereményi Gézával és Gerő Andrással
• Mihancsik Zsófia: Áltörténelmi filmjeim Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Hirsch Tibor: Vér, veríték, kosztüm Jeanne d’Arc, az orléans-i szűz
• N. N.: Jeanne d’Arc–filmek
• Bikácsy Gergely: Csend a várak alatt Jeanne d’Arc-filmek
• Kovács István: Polonéz A-dúrban Wajda és a lengyel múlt
• Novobáczky Sándor: Költészet és filmvászon Beszélgetés Andrzej Wajdával
• Gervai András: Álmatlan Európa Beszélgetés Krzysztof Zanussival
• Szilágyi Ákos: Bizánci borbély Mihalkov Oroszországa
• Müllner Dóra: Helyfoglalás Beszélgetés Szőke Andrással
• Galambos Attila: A függetlenségi harc vége Ideglelés – a Blair Witch project
• Varró Attila: Kalandjátékfilm Ideglelés – a Blair Witch project
• Bóna László: Felebohócok Stan és Pan
KÖNYV
• Visky András: A szeplőtelen filmművészet Szőts és Erdély
KRITIKA
• Varga Balázs: Érzéstelenítés nélkül Eljövendő szép napok
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Harcosok klubja
• Hungler Tímea: Stigmata
• Vörös András Csaba: Hatodik érzék
• Tamás Amaryllis: Börtönpalota
• Vidovszky György: Nyomás!
• Beregi Tamás: Kéz őrület
• Kömlődi Ferenc: A 13. emelet
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A mandíner gyönyörűsége

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ezerízű szerelem

Baski Sándor

The Lunchbox – indiai, 2013. Rendezte és írta: Ritesh Batra. Kép: Michael Simmonds. Zene: Max Richter. Szereplők: Irrfan Khan (Saajan), Nimrat Kaur (Ila), Nawazuddin Siddiqui (Shaikh), Nakul Vaid (Rajiv), Yashvi Puneet (Nagar). Gyártó: UTV Motion Pictures / Dharma Productions / Sikhya Entertainment. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 104 perc.

Az indiai moziról általában nem az elégikus hangulatokra és a visszafogott érzelmekre asszociálunk, Ritesh Batra elsőfilmje azonban rácáfol az elvárásokra. Az Ezerízű szerelem távolról sem tipikus bollywoodi produkció – ezt az európai és amerikai koproducerek jelenléte is szavatolja –, nem fakad dalra benne senki, harsány színekkel megrajzolt álomvilág helyett pedig a mumbai-i hétköznapok szürkeségét próbálja visszaadni. A magyar cím sugallatával ellentétben a két főhős között sem tombol mindent felemésztő szenvedély, már csak azért sem, mert személyesen nem is találkoznak egymással. Sorsukat a központi metaforaként (is) szolgáló ételhordó köti össze: feladója egy fiatal háziasszony, aki szívvel-lélekkel elkészített kosztjával elhidegült férjét akarja visszahódítani, az ebéd azonban – a futár tévedése nyomán – egy nyugdíjazás előtt álló, magányos hivatalnok, Saajan asztalán landol. Az incidens másnap újból megismétlődik, a két idegen pedig, az ételhordót mozgó postaládaként használva, levelezni kezd egymással. A véletlen találkozás mindkettőjüket kirángatja a hétköznapok fásult rutinjából – eleinte csak a triviális gondjaikat osztják meg, majd egyre inkább kitárulkoznak a másik előtt. Az évekkel korábban megözvegyült férfi a magánytól és a feleslegessé válás gondolatától szenved, míg a nőt ingerszegény házassága és hűtlen férje teszi boldogtalanná. A két ember az anonimitás, a korkülönbség és a fizikai távolság ellenére – vagy éppen azért – teljesen egymásra hangolódik.

Az Ezerízű szerelmet ezen a ponton lehetne résmentesen beilleszteni a hollywoodi romantikus filmek kánonjába, de Batra nem él a kínálkozó hatásvadász megoldásokkal – a melankolikus hangulatot szentimentalizmus helyett inkább finom humorral oldja. Filmje a giccsben úszó Nicholas Sparks adaptációk helyett inkább a más kultúrkörben játszódó, de hasonló húrokat pengető argentin Medianeras párdarabja: a nagyvárosi elidegenedés univerzális témáját mindkettő különleges, helyi ízekkel fűszerezi, kiemelten ügyelve rá, hogy az érzelmes történet a fináléban se váljon érzelgőssé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11624