KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
   2/december
MAGYAR MŰHELY
• Kolozsi László: „Zászlómon a magyar színészek” Beszélgetés Fazekas Csabával

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szívvel-lélekkel

Teszár Dávid

Réparer les vivants – francia, 2016. Rendezte: Katell Quillévéré. Írta: Maylis De Kerangal regéynéből Katell Quillévéré. Kép: Tom Harari. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Tahar Rahim (Thomas), Emmanuelle Seigner (Marianne), Anna Dorval (Claire). Gyártó: Les Filmes du Bélier, Les Filmes Pelléas. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 103 perc.

 

Az ifjú francia rendezőnő, Katell Quillévéré harmadik nagyjátékfilmje, a Szívvel-lélekkel követi és kiszélesíti az eddigi munkáiban megkezdett mintázatot: tizenéves főhőst szerepeltet és az emberi (kivált a családon belüli) kapcsolatokra fókuszál. Míg a Gyilkos méregnél (2010) a hit, a Suzanne (2013) esetében pedig az anyaság szolgált fő motívumként, a sokszereplős, két cselekményszálat összefűző Szívvel-lélekkel a halált és az újjászületést helyezi a középpontba. Elsőként egy szörfözés után balesetet szenvedő tizenhét éves fiú történetét kísérhetjük figyelemmel, amelyben a család és a kórházi stáb kap figyelmet, míg a mozi második fele egy középkorú, kétgyermekes szívbeteg édesanya hétköznapi életét mutatja be – a cselekményszálak közötti kapcsolatot a szervátültetés tematikája biztosítja. Maylis de Kerangal azonos című bestseller-regényének adaptációja több szempontból is figyelemreméltó: vizuális világa szembeszökően markáns (a dialóg nélküli, bravúros nyitó szekvencia szörfös reklámfilmnek is elmenne), szerkezetét tekintve jól átgondolt, de leginkább talán a rendezőnő minden apró rezdülés iránt érdeklődő, együtt érző humanizmusa emeli ki. Quillévéré érzékenységét példázza, hogy még a mellékszereplőket is leíró epizódokkal árnyalja, de közben elkerüli a szentimentalizmus és a mesterkéltség csapdáit. A francia direktorhölgy olyan közel megy az emberhez, amennyire csak lehet, még akkor is, amikor a szervátültetés intézményi és műtéti hátterét szinte dokumentarista részletességgel tárgyalja. A hazai egészségügyi viszonyokhoz viszonyítva ez az idealista lekerekítettség idegenül hathat, a Szívvel-lélekkel azonban meggyőző és elegáns látlelete egy olyan gyógyítási infrastruktúrának, amelyben nem az ember van a rendszerért, hanem a rendszer az emberért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13193