KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Régi és új A film alászállása

• Beregi Tamás: Volt egyszer egy jövő Filmek az időlabirintusból
• Herpai Gergely: A létezés bábjai Idő és számítógép
• Schubert Gusztáv: Körkörös ROMok Borges és a bábeli könyvtár
• N. N.: Borges a filmvásznon
TITANIC
• Bori Erzsébet: Vízállásjelentés Titanic Fesztivál
• Ardai Zoltán: Egy katonaének Szellemkutya
• Horváth Antal Balázs: Egyenes beszéd Igaz történet

• Karátson Gábor: A múlt-jelen sötét falán Peter Brook: Mahábhárata
• Bodolai László: Hanimun, félhold, mozivarázs Úton Indiába
• Ágfalvi Attila: Csendes filmek dicsérete Claude Goretta
• Ádám Péter: André de Toth
• N. N.: Tóth Endre filmjei
FESZTIVÁL
• N. N.: Az OFF fődíjasai
• Stőhr Lóránt: Mélyebb értelem? Open Film Fesztivál
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A város éjszakája Lőporos hordó
• Ágfalvi Attila: Téli táj, bicikli Észak, Észak
• Békés Pál: Trendszerváltás Hippolyt
• Muhi Klára: Nesze neked szabadság! Egérút
• Gervai András: Kilenc és fél Claude Lanzmann: Soah
LÁTTUK MÉG
• Máriássy Vanda: Séta a Holdon
• Ádám Péter: Asterix és Obelix
• Békés Pál: Sztárral szemben
• Kis Anna: Szentivánéji álom
• Varró Attila: Háborgó mélység
• Halász Tamás: Életfogytig
• Vidovszky György: Bosszúból jeles
• Somogyi Marcell: Amerikai pite
• Tamás Amaryllis: Tarzan
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az utolsó szilveszter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Rossz anyák karácsonya

Alföldi Nóra

A Bad Mom’s Christmas – amerikai, 2017. Rendezte és írta: Jon Lucas és Scott Moore. Kép: Mitchell Amundsen. Zene: Christopher Lennertz. Szereplők: Mila Kunis (Amy), Kristen Bell (Kiki), Kathryn Hahn (Carla), Susan Sarandon (Isis), Christine Baranski (Ruth). Gyártó: STX Entertainment / Huayl Brothers Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 104 perc.

2017-ben végleg hivatalossá vált, hogy a karácsony nem az adventtel kezdődik; halottak napja végeztével tulajdonképpen, ha nem is kötelező, de legalábbis legális belevágni a dekorálásba, az ajándék-listák tételeinek beszerzésébe és a begyúrt linzertészták lefagyasztásába, így majdnem két hónapon át tarthat a tébolyult robogás a pirosbetűs ünnep felé. Karácsonykor a biedermeier hangulat jegyében mindennek tökéletesen mesésnek kell lennie. Igen nagy szomorúság tehát, hogy A rossz anyák karácsonya című vígjáték – amely arra hivatott, hogy az elgyötört anyai lelket masszírozza kicsit – nem kifejezetten az igényesség híve. Igaz, az sem elképzelhetetlen, hogy egy bizonyos fokú idegösszeroppanás és fáradtsági szint felett élvezhetőek a teljesen érdektelen, összefüggéstelen, ad hoc adagolt poénok és a fantáziátlan, minden díszt nélkülöző fabula.

A tavalyi Rossz anyák folytatásáról annyi mindenesetre elmondható, hogy sikerült majdnem minden figurát visszacsábítani a karácsonyi különkiadás erejéig. Mi több, három igazi hollywoodi díva is komoly szerepet vállalt a projektben, ők játsszák ugyanis a főhőseinkhez karácsony előtt kéretlenül betoppanó anyákat, akik aztán – így vagy úgy – elrendezik felnőtt lányaik életét, lehetőleg oly módon, ahogy azt ők jónak látják. Ebből természetesen óriási veszekedések, kínos helyzetek és végül kellemes meghatódások sülnek ki. Pukkannak az anyósvicceket is alulmúló sablon-poénok, sorjáznak az ordenárén elrajzolt karakterek és konfliktusok, de sehol egy olyan történetszál, ami egy kicsit is érdekfeszítő lenne. A Másnaposok-széria alkotóitól ugyan nem várunk mélyintellektuális humort, kifinomult ízlést, vagy parádés vonalvezetést, de némi őrült mulatságot igen – sajnos az anyáknak ebből nem jut, ami nagy kár, hiszen a gondoskodásban megcsömörlött mamik tébolya elméletileg igen hálás vígjátéki alapanyag lehetne.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13476