KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Régi és új A film alászállása

• Beregi Tamás: Volt egyszer egy jövő Filmek az időlabirintusból
• Herpai Gergely: A létezés bábjai Idő és számítógép
• Schubert Gusztáv: Körkörös ROMok Borges és a bábeli könyvtár
• N. N.: Borges a filmvásznon
TITANIC
• Bori Erzsébet: Vízállásjelentés Titanic Fesztivál
• Ardai Zoltán: Egy katonaének Szellemkutya
• Horváth Antal Balázs: Egyenes beszéd Igaz történet

• Karátson Gábor: A múlt-jelen sötét falán Peter Brook: Mahábhárata
• Bodolai László: Hanimun, félhold, mozivarázs Úton Indiába
• Ágfalvi Attila: Csendes filmek dicsérete Claude Goretta
• Ádám Péter: André de Toth
• N. N.: Tóth Endre filmjei
FESZTIVÁL
• N. N.: Az OFF fődíjasai
• Stőhr Lóránt: Mélyebb értelem? Open Film Fesztivál
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A város éjszakája Lőporos hordó
• Ágfalvi Attila: Téli táj, bicikli Észak, Észak
• Békés Pál: Trendszerváltás Hippolyt
• Muhi Klára: Nesze neked szabadság! Egérút
• Gervai András: Kilenc és fél Claude Lanzmann: Soah
LÁTTUK MÉG
• Máriássy Vanda: Séta a Holdon
• Ádám Péter: Asterix és Obelix
• Békés Pál: Sztárral szemben
• Kis Anna: Szentivánéji álom
• Varró Attila: Háborgó mélység
• Halász Tamás: Életfogytig
• Vidovszky György: Bosszúból jeles
• Somogyi Marcell: Amerikai pite
• Tamás Amaryllis: Tarzan
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az utolsó szilveszter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vasember 2

Sepsi László

­Iron Man 2­ – amerikai, 2010. Rendezte: Jon Favreau. Írta: Justin Theroux. Kép: Matthew Libatique. Zene: John Debney. Szereplők: Robert Downey Jr. (Vasember), Don Cheadle (Rhodes), Gwyneth Paltrow (Pepper), Mickey Rourke (Whiplash), Scarlett Johansson (Fekete Özvegy). Gyártó: Paramount / Marvel. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 124 perc.

 

A mozivásznakon minden konkurenciájánál sebesebben hízó Marvel-univerzum immár kétségbevonhatatlanul új origópontot kapott: az izzadtságszagba fulladt Pókember-trilógia és a maguk módján bájosan infantilis Fantasztikus Négyes-filmek éppúgy háttérbe szorultak Tony Stark kalandjai mögött, ahogy a gyerekbetegségeit csak a Farkas-spin offra leküzdött X-men-franchise sem volt képes elég erős fundamentumot biztosítani ahhoz, hogy elbírja egy csaknem félévszádos popmitológia terhét. Mint a 2008-as A hihetetlen Hulkban való feltűnése is mutatja, immár Robert Downey Jr. és Tony Stark figurája a vasbeton alapzat, amelyre egy egész fantáziabirodalmat lehet építeni – lásd még ez ügyben a jelen epizódból kígyózó utalások armadáját.

A képregényfilmek Mozartja – az első rész Iron Mongeréhez hasonlóan – a fegyvergyártó Justin Hammer személyében egyrészt ezúttal is egy többszörösen megalázott Salierit kap ellenfeléül, viszont kétségtelen, hogy Jon Favreau filmjének igazán nagy durranása Mickey Rourke és az általa alakított Whiplash. A Vasember 2 Sam Rockwell szórakoztató ripacskodása ellenére is elsősorban a két hajdani drogos-alkoholista method actor mozija: Whiplash és Vasember alakjában az utóbbi években diadalra indult két rehab utáni színészimázs küzd meg egymással. De Downey Jr./Tony Stark nem csupán állatias ellenfelét és szövetségeseit gyűri maga alá a cselekmény végére, de magát a filmet is: one-man-show-jának köszönhetően a Vasember 2 előzményénél is látványosabban redukálja jelzésértékűvé a képregényfilmek toposzait. Rourke belépőjén túl szinte minden jelenet alárendelődik a címszereplő és a páncélja alatt rejlő színész személyiségének, aki öntörvényűségének kivetüléseként mágnes módra szervezi maga köré a Vasember 2 világát, legyen szó akár a zsánerszabályok meglazításától, akár az akciószekvenciák háttérbe szorításáról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10164