KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/november
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 2019 Filmodisszeia Jubileumi Filmvilág-est
• (X) : Emberi jogok fesztiválja Budapest Center for Resource Management
• A szerkesztőség : Nyolcvanöt éves Illés György
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Grunwalsky Ferenc: Az a bizonyos kép ott a falon... Tévé a romokban
• Muhi Klára: Helyzet van Beszélgetés a filmszakmáról
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szentek, szajhák, világvége Velence
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: Romlott húsok Rómája „Élettől duzzadó temető”
• Győrffy Iván: A tükrök városa Velence-filmek
TITANIC
• Varró Attila: Sifré-kódexek
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Bio-monitorok
• Herpai Gergely: Halál játékból Exitus CD ROM-ra

• Schubert Gusztáv: Napóleon a fiókban
• Forgách András: Kubrick karácsonya Tágra zárt szemek
• Takács Ferenc: Életre-halálra: dráma a bíróságon Tárgyalótermi klasszikusok
• Bodolai László: Törvénytől sújtva Tárgyalótermi filmek
• Ludassy Mária: Vérvád Ausztráliában Sikoly a sötétben
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Bölcsészek köve Az Alkimista és a Szűz
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: New Rose Hotel
• Harmat György: Csodás álmok jönnek
• Máriássy Vanda: Lottózsonglőrök
• Nevelős Zoltán: Mocskos zsaruk
• Békés Pál: Dilisek vacsorája
• Mátyás Péter: Oltári nő
• Korcsog Balázs: Állj, vagy jövök!
• Köves Gábor: Fergeteges forgatás
• Tamás Amaryllis: Párosban a városban
• Pápai Zsolt: Három évszak
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Szuszinka

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A repülő

Gáti Péter

 

A film főhőse csak métereket képes repülni maga gyártotta faalkotmányán. A néző azonban sokkal rosszabbul jár, mert „befogadói repülés” nélkül kényszerül túlélni ezt a filmes légiveszélyt. Szállni tudó szerkezet gyártásával – a madarak analógiájára – Leonardo da Vinci után sokan kísérleteztek. Hősünk is így tesz, csakhogy az ő igyekezete egy árnyalattal elüt az elődökétől. 1912-ben ugyanis – történetünk idején – a repülőgép már megvalósult álom. Az isten háta mögötti, a török–bolgár határon levő faluban azonban még nem láttak ilyet. Így a nyáját legeltető pásztort a feje felett elhúzó masina örökre rabul ejti, ezt akarja emlékezetből megalkotni a maga gyönyörűségére. Nem kell aviatikusnak lenni ahhoz, hogy előre lássuk a végkifejletet. Ennek ellenére „végigizgulhatjuk” a kissé ormótlan gép készítésének és kipróbálásának aprólékosan részletezett fázisait.

A háttérben közben háború dúl, amiről mellékesen képes beszámolót nyújt – unaloműzőnek (?) – a rendező. Igaz, a háború, a mohamedán–keresztény ellentétek csak néhány folklorisztikus motívum erejéig jutnak szóhoz. A repülő alkalmatosság mellett „eltörpülnek” a fosztogatások, a pásztor menyasszonyának megerőszakolása, talán még jobb sorsra érdemes, repülni vágyó emberünk halála is. Őt ugyanis saját, bolgár vérei végzik ki. Bizony, senki sem próféta...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/08 47-48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6868