KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/november
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 2019 Filmodisszeia Jubileumi Filmvilág-est
• (X) : Emberi jogok fesztiválja Budapest Center for Resource Management
• A szerkesztőség : Nyolcvanöt éves Illés György
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Grunwalsky Ferenc: Az a bizonyos kép ott a falon... Tévé a romokban
• Muhi Klára: Helyzet van Beszélgetés a filmszakmáról
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szentek, szajhák, világvége Velence
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: Romlott húsok Rómája „Élettől duzzadó temető”
• Győrffy Iván: A tükrök városa Velence-filmek
TITANIC
• Varró Attila: Sifré-kódexek
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Bio-monitorok
• Herpai Gergely: Halál játékból Exitus CD ROM-ra

• Schubert Gusztáv: Napóleon a fiókban
• Forgách András: Kubrick karácsonya Tágra zárt szemek
• Takács Ferenc: Életre-halálra: dráma a bíróságon Tárgyalótermi klasszikusok
• Bodolai László: Törvénytől sújtva Tárgyalótermi filmek
• Ludassy Mária: Vérvád Ausztráliában Sikoly a sötétben
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Bölcsészek köve Az Alkimista és a Szűz
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: New Rose Hotel
• Harmat György: Csodás álmok jönnek
• Máriássy Vanda: Lottózsonglőrök
• Nevelős Zoltán: Mocskos zsaruk
• Békés Pál: Dilisek vacsorája
• Mátyás Péter: Oltári nő
• Korcsog Balázs: Állj, vagy jövök!
• Köves Gábor: Fergeteges forgatás
• Tamás Amaryllis: Párosban a városban
• Pápai Zsolt: Három évszak
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Szuszinka

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Másodállás

Vajda Judit

Un Petit boulot – francia, 2016. Rendezte: Pascal Chaumeil. Írta: Iain Levinson regényéből Michel Blanc. Kép: Manuel Dacosse. Zene: Mathieu Lamboley. Szereplők: Romain Duris (Scoran), Michel Blanc (Gardot), Alice Belaidi (Anita), Gustave Kervern (Tom). Gyártó: Gaumont. Forgalmazó: A Company Hungary. Szinkronizált. 107 perc.

 

Az angol származású megélhetési vígjátékok (Alul semmi, Fújhatjuk!) után francia nyelvterületen megszületett a megélhetési fekete komédia crossover alműfaja is. A Másodállás alapjául szolgáló regény ugyan egy szegény családból származó skót szerző, Iain Levison műve, de az egész világon végigsöprő legutóbbi gazdasági válságnak köszönhetően a brit prolilétet remekül adaptálták a belga viszonyokra. A recesszió ugyanis nem kímélte a jóléti államokat sem, és a csődbe ment gyárakat a belga kisvárosokban is bezárták. Egy ilyen gyárban dolgozott főhősünk, Jacques is, aki két év alatt sem talál új állást, ráadásul barátnője is elhagyja, így jobb híján elfogadja a helyi maffiavezér megbízását, hogy ölje meg a feleségét. Mivel a piszkos munka meglepően könnyen ment a férfinak, úgy dönt, nem hagyja abba…

Téved azonban, aki azt hiszi, hogy innentől kezdve egyszerre morbid és kacagtató karriertörténetet láthatunk. Jacques ugyanis mindvégig megmarad botcsinálta bérgyilkosnak, még véletlenül sem lépi át egyszer sem a profizmus határát. Van, hogy váratlan impulzusból öl, és sosem visel maszkot – sőt többször kedélyesen elcseveg áldozataival. A 2015-ben elhunyt Pascal Chaumeil utolsó alkotásának épp ebben rejlik legfőbb vonzereje: mindig bedob valami fantáziadús ötletet (legyen szó húgyszagú, történelmi relikviának számító puskáról vagy jobb híján bevetett szuronyról), így a film lassú tempója ellenére sem válik unalmassá. A mű másik erőssége a főszerepet alakító Romain Duris, akivel Chaumeil már a Szívrablókban is együtt dolgozott. Amióta a Lakótársat keresünkkel befutott, a színész folyamatosan váltogatja a szépfiúszerepeket és a súlyos művészfilmeket. A Másodállással a Halálos szívdobbanás-féle vonalra erősít rá, és dús arcszőrzettel kevert egykedvűségével remekül hozza a kisembert, akinek közel sem tökéletes az élete, de szerencséje attól még lehet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13082