KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/október
KRÓNIKA
• (X) : Magyarország új svájci filmeken Cross-Over / Kereszteződések
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tatár György: Az igaz apokrif Simon mágus eltemetett tudása
• Kornis Mihály: Pont éppen soha Simon mágus

• Forgách András: Ó, Cocteau Egy dilettáns tükrei
• Gelencsér Gábor: Fecseg a mély Az ősz meséje
• Pápai Zsolt: Hollywood Dr. Frankensteinje Tim Burton, a rémmesemondó
• N. N.: Tim Burton filmjei
• Varró Attila: Kolorádó-bogarak South Park
• Schubert Gusztáv: Ecce Homér A Simpson-család
MÉDIA
• Bori Erzsébet: Vizesblokk, agymosás Magyar reklám
• Zachar Balázs: Az áruvédjegy művészete Beszélgetés a reklámról
• Hungler Tímea: A test angyala Fitness-videók

• Ágfalvi Attila: Jövőnk digitális tájképei Perspektíva: Vetített távlatok
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Eltévedt leopárdok Locarno
KRITIKA
• Bérczes László: Mozimese Közel a szerelemhez
• Csejdy András: Megér egy mesét Henry Fool
LÁTTUK MÉG
• Tóth András György: Quasimodo 2000
• Báron György: Anyósom
• Turcsányi Sándor: Sztárom a párom
• Zsidai Péter: Az átok
• Hungler Tímea: Bigyó felügyelő
• Halász Tamás: Diszkópatkányok
• Köves Gábor: A tábornok lánya
• Varró Attila: A 13. harcos
KÖNYV
• Györffy Miklós: Önarckép – szavakban Wim Wenders: Írások, beszélgetések
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Égi többszörös

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Kik is azok a feministák?

Kránicz Bence

Ha ismeretterjesztő művekről hallunk, ritkán pezsdül meg a vérünk a ránk váró izgalmaktól, pedig az ismeretterjesztésnek is vannak nagyon népszerű és kreatív formái. Amíg a mozgóképben a minél realisztikusabb látványvilág és aprólékosabb megfigyelés felé mozdult a műfaj – legyen szó David Attenborough világsikerű sorozatairól vagy a nap 24 órájában élőben nézhető gólyafészkekről –, addig a képregényben mintha a játékos stilizáció szolgálná hívebben az ismeretközlés nemes feladatát. Magyarországon két egészen kiváló, persze más-más jellegű ismeretterjesztő képregénysorozat jelent meg az elmúlt tíz évben. Scott McCloud két esztétikai műve (A képregény felfedezése és folytatása) a művészeti ág elméletét foglalta rendszerbe, Larry Gonick Képregényes világtörténete pedig pont azt vállalja, amit a címe ígér. Mindkét képregényben megjelenik és főhőssé válik a rajzolt szerző-narrátor, emiatt hagyományosabb elbeszélést olvasunk, az ismeretterjesztés mellett a történetmesélés igénye is határozottabb.

A most megjelent Nagyszerű nők – A feminizmus rövid története összeszokott norvég szerzőpáros munkája, akik részben más közönséghez szólnak, mint McCloud vagy Gonick. Nem is az a lényeg, hogy nyíltan a nőket szólítják meg – fiú olvasók ugyanúgy rengeteget tanulhatnak, és tanuljanak is a könyvből –, a döntő különbséget inkább a megcélzott korosztály jelenti. A Nagyszerű nők könnyen követhető, világos, tiszta kompozíciókból építkező képregény, ami a bonyolult összefüggések helyett nagyon egyszerű ok-okozati rendszerbe és időrendbe foglalja a feminizmus történetét és a feministák céljait. Vagyis egyértelműen gyerekeknek szól, nagyjából tízévesek kezébe már bátran adható. Jordahl figurái viccesek, karikatúraszerűek, egy-egy oldalon poénra kifuttatott képsorok szakítják meg a nagy időugrásokkal haladó, néhány kiválasztott nő történetére koncentráló, didaktikus történeti gyorstalpalót. A fejezetenként más-más kísérőszínt használó képeket gyerekként könnyű lehet megszeretni, számos apró részlet fedezhető fel a nagy, tágas paneleken. Felnőtt és pláne tájékozottabb olvasóknak a Nagyszerű nők könnyen unalmassá válhat, de úgy képzelem, ezt a képregényt a gyerekekkel közösen érdemes elolvasni, majd újra és újra átlapozni.

Marta Breen – Jenny Jordahl: Nagyszerű nők – A feminizmus rövid története. Színes, keményfedeles, 120 oldal. Kiadó: Cser.

 

Színek és évek

„Drága Karen! Neked írok, bár tudom, hogy nem vagy már köztünk. De azt remélem, a múlt felidézése segít eligazodnom a mában.” Matt Murdock ír így halott szerelmének, Karen Page-nek a Fenegyerek – Sárga második fejezetében. A levél felütése az alkotók, Jeph Loeb és Tim Sale stratégiájáról is árulkodik: a szuperhős korai éveinek újraírásával a történet mélyére ásnak, a mítosz alapmotívumait kutatják. Magyarul szinte egyszerre jelent meg a Fenegyerek-kötetük és a rögtön utána készült Pókember – Kék (Hulk- és Amerika Kapitány-variációjuk fordítása egyelőre várat magára).

A Sárga és a Kék egyaránt a szuperhősműfaj remekművei. A múltidéző, nosztalgikus-keserédes alaphangolású történetek finom érzékenysége és a megszőtt motívumhálónak a karakterismeretből adódó gazdagsága a Fenegyerekkel, illetve Pókemberrel épp csak ismerkedőknek és az olvasott rajongóknak is sokat jelenthet. Loeb mindkét történetet a főhős gyengesége felől indítja: Fenegyerek, a „félelem nélküli ember” más érzéseihez is nehezen fér hozzá, míg Pókembert az eltúlzott, léleknyúzó felelősségtudat betegíti. A pszichológiai olvasat nem valamiféle túlkomplikált, elméleti keretben bontakozik ki, hanem gondosan felépített, sokszálú, de semmiképpen sem monumentális kalandnarratívákban. A teljes képregényt viszonylag ritkán publikáló Tim Sale rajzain az árnyékokból, homogén foltokból emelkednek ki a karakterek, mintha csak ködös emlékeinkben kutakodnánk, és egyszer csak bevillannának az éles részletek. Az erős és kiérlelt koncepciónak köszönhető, hogy ezek a közel húszéves képregények ma is frissnek hatnak – alighanem kortárs klasszikusokként érdemes számon tartanunk őket.

Jeph Loeb – Tim Sale: Fenegyerek – Sárga. Színes, keményfedeles, 176 oldal. Kiadó: Fumax.

Jeph Loeb – Tim Sale: Nagy Marvel Képregénygyűjtemény: Pókember – Kék. Színes, keményfedeles, 168 oldal. Kiadó: Hachette.

 



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14125